
Nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása - mondta Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.
2017. szeptember 16., 16:242017. szeptember 16., 16:24
2017. szeptember 16., 17:322017. szeptember 16., 17:32
A Nordwest Zeitung és a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság vonatkozó döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, a német kancellár kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy „az EU-s partnerek nagy többsége” hajlandó befogadni menekülteket, és a menekültpolitika számos kérdésében „teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el”.
Így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és „csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.
Azonban az EU-ban „szolidaritásra van szükségünk”, és a szolidaritást megtagadó tagországoknak „számolniuk kell azzal, hogy ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem” - mondta Angela Merkel.
Arra a kérdésre, nem ellentmondás-e, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő, a német kancellár kijelentette, hogy nincs szó ellentmondásról.
és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele és a folyamat irányítása, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.
Az viszont valóban helytelen volt, hogy a megelőző években
amely az akkori állapotában nem volt működőképes.
Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról, hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak - tette hozzá a német kancellár.
Kiemelte, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és „egy új, átfogó partnerség” jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcra.
- mondta Angela Merkel. Az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy pénteken, ugyancsak a Passauer Neue Pressében közölt interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európa Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.
Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble kiemelte:
Azonban az is „világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt (a közös ügyekben), az végül saját magának árt leginkább” - mondta Wolfgang Schäuble.
amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet múlt szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű testület.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy a bíróság ítéletét tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját, és nem fogja engedni, hogy Magyarországot „bevándorlóországgá” változtassák.

Tudomásul kell venni a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de ez a döntés nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa migránsokat elutasító bevándorláspolitikáját – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!