Nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása - mondta Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.
2017. szeptember 16., 16:242017. szeptember 16., 16:24
2017. szeptember 16., 17:322017. szeptember 16., 17:32
A Nordwest Zeitung és a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság vonatkozó döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, a német kancellár kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy „az EU-s partnerek nagy többsége” hajlandó befogadni menekülteket, és a menekültpolitika számos kérdésében „teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el”.
Így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és „csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.
Azonban az EU-ban „szolidaritásra van szükségünk”, és a szolidaritást megtagadó tagországoknak „számolniuk kell azzal, hogy ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem” - mondta Angela Merkel.
Arra a kérdésre, nem ellentmondás-e, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő, a német kancellár kijelentette, hogy nincs szó ellentmondásról.
és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele és a folyamat irányítása, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.
Az viszont valóban helytelen volt, hogy a megelőző években
amely az akkori állapotában nem volt működőképes.
Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról, hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak - tette hozzá a német kancellár.
Kiemelte, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és „egy új, átfogó partnerség” jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcra.
- mondta Angela Merkel. Az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy pénteken, ugyancsak a Passauer Neue Pressében közölt interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európa Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.
Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble kiemelte:
Azonban az is „világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt (a közös ügyekben), az végül saját magának árt leginkább” - mondta Wolfgang Schäuble.
amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet múlt szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű testület.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy a bíróság ítéletét tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját, és nem fogja engedni, hogy Magyarországot „bevándorlóországgá” változtassák.
Tudomásul kell venni a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de ez a döntés nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa migránsokat elutasító bevándorláspolitikáját – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke pénteken bejelentette lemondását, alig nyolc hónappal kormányának hivatalba lépése után – közölte a Moldpres állami hírügynökség.
Felgyújtotta magát és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe egy férfi, aki tibeti zászlót tartott a kezében az ENSZ New York-i székháza előtt csütörtökön – közölte a New York-i rendőrség.
Magyarország megvonta az előző kormány által megadott politikai menedékjogot Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski lengyel ellenzéki politikusoktól, valamint Ziobro feleségétől is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.
Van valami különös abban, amikor az ember Észak-Komáromba érkezik. A Kárpát-medencei magyar újságíróknak immár másodszor meghirdetett Taste of Comorra (Komárom ízei) háromnapos tanulmányút a város sokféle arcát szerette volna megmutatni.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!