Páncélosváltás. Tizenkét Leopard 2A4Hu típusú harckocsit is vásárol a Magyar Honvédség Németországból
Fotó: Híradó.hu
Magyarország az utóbbi hónapokban olyan fegyverbeszerzési üzleteket jelentett be, amelyre a nemzetközi sajtó is felkapta a fejét. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ez a „modernizációs és haderőfejlesztési folyamat” nagyságrendjében nem tér el attól, amit szinte az összes kelet-közép-európai állam – kiemelten a balti államok, Lengyelország és Románia – esetében már az elmúlt években tapasztalhattunk.
2020. szeptember 19., 14:582020. szeptember 19., 14:58
A haderőfejlesztés főbb indokairól írt összefoglaló cikkében a magyarországi Portfólió portál arra emlékeztet, hogy bár a berlini fal leomlása után az európai vezetők általános elképzelése szerint véget értek az ideológiai vonalak mentén húzódó területszerző háborúk, a hadseregre maximum valami távoli országban történő békefenntartói küldetés teljesítésére van szükség. Aztán a 2014-ben a Krím orosz elcsatolásával kicsúcsosodott orosz–ukrán konfliktus kijózanító pofonként szolgált.
Bár a NATO alapelképzelése a hidegháború alatt a közös védelmi képesség fejlesztése és fenntartása volt – egyfajta „közös halmaz”, amelybe mindenki betesz egy kicsit –, a 90-es évek és a 2000-es évek elején egyre inkább az az elképzelés vált dominánssá a tagállamok részéről, hogy „Amerika majd megvéd”, és „amíg Amerika a szövetségesem, addig úgysem mer senki megtámadni.”
Aztán Donald Trump elnökké választása után közölte, hogy
– emlékeztet írásában a Portfólió. Ez a célérték a magyar kormány részéről a haderőfejlesztés kezdete óta nyíltan kimondott fontos prioritás.
A nagynak tűnő, több százmilliárdos vagy ezermilliárdos eszközbeszerzések ellenére sem éri még el az elvárt 2 százalékot Magyarország. A portál szerint most nem történik más, mint a magyar honvédség 30-40 éves eszközállományának lecserélése, melyek segítségével Magyarország honvédelmi képessége végre belép a XXI. századba.
Kiskunfélegyházán 2019-ben indult meg teljes kapacitással a kézifegyvergyártás, az Airbus Helicopters pedig 2021-ben kezdi meg Gyulán a helikopteralkatrész-gyártást, bár az utóbbi nem feltétlen katonai célú. Ezek az üzemek nem települtek volna Magyarországra a honvédség ilyen volumenű korszerűsítésének megkezdése nélkül – állatja írásában a portál.
A „fegyverkezéssel” kapcsolatban a Krónika megkérdezte Csiki Varga Tamást, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársát. A szakértő kifejtette, a Magyar Honvédség 2016-ban megkezdett modernizációját – a 10 évre szóló Zrínyi–2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot – normalizációs lépésnek tekinthetjük.
– fogalmazott a szakértő. Kihangsúlyozta: a „fegyverkezést” így inkább nevezné modernizációnak a már régen elavult technológiai színvonalat jelentő szovjet/orosz haditechnikai eszközök – T–72 harckocsik, BMP–1 gyalogsági harcjárművek, Mi–8 és Mi–17 helikopterek – cseréjével.
Megemlítette, hogy 2009-ben például a Magyar Honvédség elvesztette tüzérségi eszközeinek jelentős részét, 2013-ban pedig harci, majd szállító helikopterei is kiöregedtek. Ezeket pótolják a 2016 óta megrendelt és 2018–2026 között szakaszosan leszállításra kerülő modern, az európai (többségében a német) hadiiparhoz köthető eszközök.
Megkérdeztük Csiki Varga Tamástól, a térségbeli országokhoz képest milyen mértékűek ezek a fejlesztések. „Ez a modernizációs és haderőfejlesztési folyamat sem jellegében, sem nagyságrendjében nem tér el attól, amit szinte az összes kelet-közép-európai állam – és kiemelten a balti államok, Lengyelország, Románia – esetében már az elmúlt években láthattunk. Ha a modernizációt a védelmi kiadások oldaláról szemléljük, a térség államaihoz képest a magyar katonai költségvetés még mindig átlagos vagy annál alacsonyabb: miután 2015 óta fokozatosan növekszik a magyar védelmi költségvetés, még 2019-ben is csak a feleakkora lakosságú Szlovákiához hasonló összeget fordított Magyarország katonai célokra (mintegy kétmilliárd dollár), és ez a csehnek csak a kétharmada, és a lengyelnek az egyhatoda” – tájékoztatott a szakértő. Hozzátette,
Megemlítette: Románia például ezt a költségvetés-növelést három év alatt megtette (2016–2019 között 1,4 százalékról 2 százalékra).
Azzal kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy jelenleg milyen erőt képvisel, milyen kapacitással rendelkezik a magyar haderő, Csiki Varga Tamás azt mondta, jelenleg az országvédelemhez szükséges nemzeti önerő alapjaival és a szövetségesi (NATO és EU) szerepvállaláshoz szükséges képességekkel rendelkezik, ezek azonban nem mondhatók robusztusnak, kirívóan erősnek. „A fent említett modernizációs folyamat, a beszerzések még nagyon az elején járnak, az érdemi képességnövekedés hadrafoghatóság, műveleti alkalmazás szempontjából a 2020-as évtized második felére várható, amikorra megérkeznek az új, modern haditechnikai eszközök, kiképezik a kezelőszemélyzetet és a szövetséges országokkal közös hadgyakorlatokon képessé válik a katonai együttműködésre.
A Magyar Honvédség akkor sem fog fenyegetést jelenteni sem létszámában, sem eszközeit tekintve, csupán a NATO keretébe ágyazott szilárd védelmi és válságkezelő képességekkel rendelkezik majd” – nyomatékosította a Krónikának a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!