
Az ukrajnai helyzet, az energiafüggőség és az eurázsiai gazdasági kapcsolatok is szóba kerültek Angela Merkel német kancellár hétfői budapesti látogatásán, amelyen először Orbán Viktor kormányfővel tárgyalt.
2015. február 02., 17:212015. február 02., 17:21
Az Országházban tartott megbeszélést követően mindketten leszögezték: sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát.
Az egynapos látogatáson tartózkodó Merkel elmondta: nem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában, mindent megtesznek azért, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást.
Véleménye szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény. A kancellár kijelentette, hogy Németország nem fogja támogatni Ukrajnát fegyverek szállításával.
Orbán Viktor ugyanerre a kérdésre, hogy amennyiben nem sikerül békés úton rendezni a konfliktust, elképzelhetőnek tartja-e, hogy fegyverekkel segítsék Ukrajnát, egyetlen szóval, nemmel felelt.
Magyarországnak – mint mondta – három szempont miatt húsbavágó az orosz–ukrán konfliktus kérdése: Ukrajna Magyarország szomszédja, Magyarországra Ukrajnán keresztül érkezik a gáz, és 200 ezer magyar él Ukrajnában.
A német kancellár is a tárgyalás fontos témájaként említette az ukrajnai konfliktust. Mint mondta, hálásak Magyarországnak, amiért újra és újra gázszállítással segíti Ukrajnát.
A kétoldalú kapcsolatokról Orbán leszögezte: Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz. Méltatta továbbá a kancellárt is mint az európai egység legfőbb és legerősebb szószólóját.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az eurázsiai gazdasági együttműködéssel kapcsolatos német elképzeléseket. Ezekről kifejtette: stratégiai és történelmi horizonton szemlélve Európát, nem tud elképzelni olyan Európai Uniót, amely nem tudja beépíteni magába Oroszország energiaforrásait és nyersanyagait. Az orosz energiafüggőség ügyében arra hívta fel a figyelmet, az idén lejár Magyarország hosszú távú gázszállítási szerződése, és Magyarországra ma komoly mennyiségben csak Oroszországból érkezik gáz.
Végül az illiberális demokráciával kapcsolatos korábbi szavait firtató kérdésre a miniszterelnök úgy fogalmazta meg álláspontját – amely mellett, mondta, minden nemzetközi fórumon ki fog tartani –, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s „ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki”.
Angela Merkel mindennek kapcsán a társadalmi párbeszéd jelentőségét méltatta. Kiemelte: a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell.
Magyarország energiafüggőségéről szólva kijelentette: a kiszámítható és megbízható energiaellátásért kell dolgozni, továbbá hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikálásának jelentőségét is.
A német kancellár kérdésre válaszolva közölte: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben nem tud mit kezdeni. Mint mondta, beszéltek a demokráciáról és annak sajátosságairól, és ezt a párbeszédet el kell mélyíteni, mindazonáltal meglátása szerint a demokrácia gyökerei mindig is a liberalizmushoz kapcsolódtak. A németországi demokráciáról szólva a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív gyökereket említette.
A találkozót követően Merkel megbeszélést folytatott a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel. Ezt megelőzően Angela Merkel látogatást tett a Dohány utcai zsinagógában, majd a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál emlékezett meg az áldozatokról. A vizit színfoltja, hogy a Szegedi Tudományegyetem – fizikusi és politikai érdemeiért – a kancellárt díszdoktori címmel tüntette ki.
Fidesz: a találkozó egy erősebb Európához is hozzájárul
A Fidesz szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár hétfői budapesti találkozója nemcsak a két ország közötti kapcsolat megerősítéséhez járul hozzá, hanem egy erősebb Európához is.
A kormánypárti frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében Magyarország egyik legfontosabb stratégiai partnerének nevezte Németországot, „kulturális, gazdasági és politikai kapcsolataik évszázados alapokon nyugszanak\".
A Fidesz képviselőcsoportja szerint a két ország politikai és gazdasági stabilitása, jó teljesítménye és kölcsönös együttműködése egyedülálló érték a ma konfliktusokkal és válsággal teli Európában.
A Fidesz minden erejével támogatja a kormánynak azt a törekvését, hogy a dinamikusan növekvő magyar-német gazdasági szövetség még erősebb legyen, mert az jelentősen segíti Magyarország és a magyar vállalkozások versenyképességének javítását, ezáltal a Fidesz legfontosabb célját, a munkahelyteremtést – írták közleményükben.
Ellenzéki bírálatözön a találkozó után
A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor miniszterelnök formailag szánalmas, tartalmilag pedig hazug nyilatkozatot adott az Angela Merkel német kancellárral közös hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Molnár Csaba, a DK alelnöke saját sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő és a német kancellár találkozója kapcsán azt mondta, hogy „egy megszeppent kisfiút láthattunk a tanár néni oldalán\".
Hozzátette, hogy Orbán Viktor tartalmilag nem sokat mondott, de biztosan hazudott, amikor arról beszélt, hogy a gazdasági válság során – Görögországot is megelőzve – Magyarországon volt az első csőd. Az EP-képviselő szerint a miniszterelnök ezzel nyilvánvalóan a 2010 előtti kormányokra próbált mutogatni, „megpróbálván átverni ezzel az ócska hazugsággal német partnerét\".
Az MSZP szerint nyilvánvalóvá vált, hogy Angela Merkel német kancellár és a magyar demokratikus ellenzék – bár nem találkoztak – lényegében egyformán gondolkodnak a demokráciáról, míg Orbán Viktor ismét megtagadta az emberi szabadságjogokra épülő társadalmi berendezkedést.
Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében így értékelte a német kancellár és a magyar kormányfő hétfői sajtótájékoztatóját. A szocialista politikus szerint Orbán Viktor ismét bebizonyította, hogy még egy rövid sajtótájékoztató erejéig sem képes leplezni antidemokratikus nézeteit. Hozzátette: bár sok vitájuk van a CDU-val, abban teljesen egyetértenek, hogy a jövő Európája szociális, keresztény és liberális értékeken alapul.
Az LMP szerint Orbán Viktornak meg kellene fogadnia Angela Merkel szavait: diverzifikálnia kellene az energiaellátást, partnerként kellene kezelnie a civileket, és észre kellene vennie, hogy saját pártcsaládjában sem fogadja osztatlan egyetértés az illiberális demokráciával kapcsolatos álláspontját.
Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke azt mondta: sajnálattal tapasztalta, hogy Orbán Viktor az energetika terén kitart az Oroszországtól való függés, sőt annak erősítése mellett, annak ellenére, hogy Angela Merkel a több lábon állás szükségességére hívta fel a figyelmét. Mind a lakosság érdekei, mind az ország szuverenitása és a fenntarthatóság is ezt kívánná – tette hozzá.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!