Megtorló lépésekkel készül Románia Ausztria ellen arra az esetre, ha a bécsi kormány továbbra is fenntartja az ország schengeni csatlakozása elleni vétót – állítja a bécsi Die Presse című lap diplomáciai értesülésekre hivatkozva.
2023. május 04., 19:262023. május 04., 19:26
A lap szerint ha nem sikerül záros határidőn belül meggyőzni az osztrák kormányt arról, hogy ne akadályozza Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetbe, Bukarest egyrészt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), másrészt a NATO békepartnerség területén vághat vissza. A Die Presse szerint az EBESZ jelenleg irányítási válsággal küzd, ami már a létezését fenyegeti.
Mivel az EBESZ-ben csakis egyhangúlag lehet döntést hozni, egy, az észt elnökség elleni orosz vétó megbénítaná az 57 tagú szervezetet.
Ausztria mindaddig fenntartja vétójogát a schengeni övezet Bulgáriára és Romániára való kiterjesztése ellen, amíg Bécs nem látja a menedékkérők számának „tartós csökkenését” – mondta Alexander Schallenberg külügyminiszter.
A patthelyzet feloldása érdekében Ausztria – ahol az EBESZ székhelye található – elvállalná a soros elnöki tisztség betöltését. Bár egyelőre még az észt elnökség van érvényben, a lap szerint a színfalak mögött már felpörögtek az események.
A másik eszköz az lehet, hogy megakadályozza Ausztria részvételét a NATO békepartnerségi programjaiban.
Mint arról beszámoltunk,
Igaz, hogy Marcel Ciolacu, a képviselőház és a kormány legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke decemberben, az osztrák Schengen-vétó után arról beszélt: Romániának minden nemzetközi fórumon – így az EBESZ-ben is – fel kell lépnie az osztrák érdekekkel szemben, de Klaus Iohannis államfő gyorsan letorkollta, mondván: Románia nem készül ilyen lépésekre.
Amennyiben a Die Presse értesülései helytállóak, annak köze lehet ahhoz, hogy a PSD és a PNL közötti, e hónap végén esedékes, a koalíciós megállapodásban rögzített csere nyomán Ciolacu veszi át a miniszterelnöki tisztséget a liberálisoktól.
Nincsen rendjén, hogy Romániának csak kötelezettségei vannak a Schengen-téma kapcsán – jelentette ki Lucian Bode belügyminiszter szerdán, miután osztrák kollégája közölte: hosszú az út Románia schengeni csatlakozásáig.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter múlt szerdai bukaresti látogatásán arról beszélt: a schengeni határőrizeti rendszer működésképtelensége miatt nem tud időpontot megjelölni Románia schengeni csatlakozására. Rá egy napra Alexander Schallenberg külügyminiszter kijelentette:
Herhard Karner az EU Bel- és Igazságügyi Bizottságának december 8-i ülésén megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást, arra hivatkozva, hogy Ausztriába továbbra is rengeteg migráns jut ár európai uniós országokból, ezért hatékonyabban kell fellépni a migránsok és az embercsempészet ellen.
Karner ezért román kollégájával, Lucian Bodéval többek között az embercsempészet elleni fellépésről, a menedékjog megadása kapcsán tapasztalt visszaélésekről és a külső uniós határok védelméről tárgyalt Bukarestben.
A világ legnagyobb biztonsági szervezetében vághat vissza Románia
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ, angolul Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 részt vevő államát fogja össze. Eredetileg 1975-ben értekezletként hozták létre, annak érdekében, hogy a Helsinki záróokmány értelmében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. 1992-ben alakították állandó intézménnyé, az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az embercsempészetre vonatkozó, Románia számára nem túl kedvező adatokkal vezette fel bukaresti látogatását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!