
Fotó: Rompres
2008. január 11., 00:002008. január 11., 00:00
A megbeszélések elõtt, az épületegyüttes udvarán Abbásszal együtt átvonulva Bush nem állt meg Jasszer Arafatnak, a palesztinok 2004-ben elhunyt történelmi vezetõjének mauzóleumánál, akit a terrorizmussal összefonódott személyiségnek tartott. Az eszmecsere után közös sajtóértekezleten Abbász „történelmi vizitnek\" nevezte az amerikai elnök látogatását, amely „nagy reményt ad népünknek\". Kifejezte reményét, hogy az idei év „a béke megteremtésének éve lesz\", és Bush elnöki mandátumának lejárta elõtt sikerül békemegállapodást kötni. Bush biztosította tárgyalópartnerét, hogy mandátumának jövõ januári lejárta elõtt megszületik az izraeli–palesztin békeszerzõdés, és azt a meggyõzõdését hangoztatta, hogy „megfelelõ segítséggel\" rövidesen létrejön egy palesztin állam. „Meggyõzõdésem, hogy a jelenlegi status quo elfogadhatatlan, elnök úr – mondta Bush Abbásznak. – És mi segíteni akarunk önöknek.\" Az amerikai elnök arról is beszélt a Mukataában, hogy Washington ellenez minden olyan izraeli akciót, amely aláássa Abbász biztonsági erõinek hatékonyságát és az állam tekintélyét a palesztin átlagpolgár szemében. Mint mondta, Izraelnek inkább segítenie kell ezeknek az erõknek a korszerûsítését, amelyek a jövõbeli, demokratikus palesztin állam pillérét jelentik majd. A Gázai övezetet uraló szélsõséges Hamász mozgalomról viszont azt mondta, hogy „csak nyomort hozott\" az ott élõ palesztinoknak. Abbász sürgette vendégét, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a palesztin társadalmat és gazdaságot bénító ciszjordániai biztonsági korlátozások enyhítése és a zsidó telepesítés leállítása érdekében. „Látom a frusztrációkat (ezek miatt) – felelte Bush. – De megértem azt is, hogy Izrael népe (...) tudni akarja, védve lesz-e az erõszakos kevesektõl, akik gyilkolnak.\" Bush hangsúlyozta ugyanakkor: Izraelnek biztosítania kell, hogy a jövõbeli palesztin államnak összefüggõ területe legyen, s ne szabdalják szét zsidó telepek és biztonsági torlaszok. Mind az izraeli, mind a palesztin félnek fájdalmas politikai engedményeket kell tennie, ha békemegállapodásra akar jutni - mondta George Bush. Izraeli és palesztin vezetõkkel folytatott szerdai és csütörtöki tárgyalásait összegezve az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a palesztin területek izraeli megszállásának, s hogy a majdani békeegyezségnek tartalmaznia kell ezt a kikötést. Különösen nehéz lesz Jeruzsálem státusának megoldása - vélekedett. Hírösszefoglaló
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.