2008. június 16., 00:002008. június 16., 00:00
A Lisszaboni Szerződés, amelyet a tagállamok közel 12 éve, 1996-tól kezdődően készítenek elő, lényegében az EU működésének legfontosabb szabályait fekteti le. Egyrészt alkalmassá teszi a szövetséget az egyre több tagállam együttműködésére, másrészt erősíti az államok egymásra utaltságát. A leglátványosabb változás, amit a szerződés hoz, hogy az EU-nak 2009-től lesz egy elnöke. Jelenleg a tagállamok között féléves rotáció alapján mindig másik ország vezetője elnököl az Európai Tanácsban. Emellett 2014-től már nem lesz minden tagállamnak biztosa az Európai Bizottságban (EB). Szintén lényeges változtatás, hogy az egyezmény értelmében a nemzeti parlamenteknek joguk lesz ellenállni az uniós törvényjavaslatokkal szemben. Az európai polgárok közvetlen beleszólását erősíti ugyanakkor, hogy egymillió közösségi polgár aláírásával arra lehet kényszeríteni a bizottságot, hogy foglalkozzon egy-egy kérdés szabályozásával.
A népszavazás eredményeinek nyilvánosságra kerülését követően Jean-Claude Juncker, az eurozóna luxemburgi elnöke kijelentette: a tervekkel ellentétben a szerződés nem lép hatályba 2009 januárjában. Jose Manuel Barroso EB-elnök ezzel szemben úgy vélte, hogy van még esély a helyzet megmentésére, rámutatva: az írek nem az Unióra mondtak nemet, és az eredmény ellenére a „zöld sziget” teljes értékű és aktív részese marad a közösségnek. Franciaország és Németország vezetői közös közleményükben azt hangsúlyozták, hogy a szerződésre szükség van az Unió hatékonyságának fokozása érdekében. A szervezet soros elnöke, Szlovénia sajnálkozásának adott hangot. A tagországok vezetői a héten csúcstalálkozón vitatják meg a további teendőket.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
Látogatottsági adatok