2008. június 16., 00:002008. június 16., 00:00
A Lisszaboni Szerződés, amelyet a tagállamok közel 12 éve, 1996-tól kezdődően készítenek elő, lényegében az EU működésének legfontosabb szabályait fekteti le. Egyrészt alkalmassá teszi a szövetséget az egyre több tagállam együttműködésére, másrészt erősíti az államok egymásra utaltságát. A leglátványosabb változás, amit a szerződés hoz, hogy az EU-nak 2009-től lesz egy elnöke. Jelenleg a tagállamok között féléves rotáció alapján mindig másik ország vezetője elnököl az Európai Tanácsban. Emellett 2014-től már nem lesz minden tagállamnak biztosa az Európai Bizottságban (EB). Szintén lényeges változtatás, hogy az egyezmény értelmében a nemzeti parlamenteknek joguk lesz ellenállni az uniós törvényjavaslatokkal szemben. Az európai polgárok közvetlen beleszólását erősíti ugyanakkor, hogy egymillió közösségi polgár aláírásával arra lehet kényszeríteni a bizottságot, hogy foglalkozzon egy-egy kérdés szabályozásával.
A népszavazás eredményeinek nyilvánosságra kerülését követően Jean-Claude Juncker, az eurozóna luxemburgi elnöke kijelentette: a tervekkel ellentétben a szerződés nem lép hatályba 2009 januárjában. Jose Manuel Barroso EB-elnök ezzel szemben úgy vélte, hogy van még esély a helyzet megmentésére, rámutatva: az írek nem az Unióra mondtak nemet, és az eredmény ellenére a „zöld sziget” teljes értékű és aktív részese marad a közösségnek. Franciaország és Németország vezetői közös közleményükben azt hangsúlyozták, hogy a szerződésre szükség van az Unió hatékonyságának fokozása érdekében. A szervezet soros elnöke, Szlovénia sajnálkozásának adott hangot. A tagországok vezetői a héten csúcstalálkozón vitatják meg a további teendőket.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Látogatottsági adatok