2008. június 16., 00:002008. június 16., 00:00
A Lisszaboni Szerződés, amelyet a tagállamok közel 12 éve, 1996-tól kezdődően készítenek elő, lényegében az EU működésének legfontosabb szabályait fekteti le. Egyrészt alkalmassá teszi a szövetséget az egyre több tagállam együttműködésére, másrészt erősíti az államok egymásra utaltságát. A leglátványosabb változás, amit a szerződés hoz, hogy az EU-nak 2009-től lesz egy elnöke. Jelenleg a tagállamok között féléves rotáció alapján mindig másik ország vezetője elnököl az Európai Tanácsban. Emellett 2014-től már nem lesz minden tagállamnak biztosa az Európai Bizottságban (EB). Szintén lényeges változtatás, hogy az egyezmény értelmében a nemzeti parlamenteknek joguk lesz ellenállni az uniós törvényjavaslatokkal szemben. Az európai polgárok közvetlen beleszólását erősíti ugyanakkor, hogy egymillió közösségi polgár aláírásával arra lehet kényszeríteni a bizottságot, hogy foglalkozzon egy-egy kérdés szabályozásával.
A népszavazás eredményeinek nyilvánosságra kerülését követően Jean-Claude Juncker, az eurozóna luxemburgi elnöke kijelentette: a tervekkel ellentétben a szerződés nem lép hatályba 2009 januárjában. Jose Manuel Barroso EB-elnök ezzel szemben úgy vélte, hogy van még esély a helyzet megmentésére, rámutatva: az írek nem az Unióra mondtak nemet, és az eredmény ellenére a „zöld sziget” teljes értékű és aktív részese marad a közösségnek. Franciaország és Németország vezetői közös közleményükben azt hangsúlyozták, hogy a szerződésre szükség van az Unió hatékonyságának fokozása érdekében. A szervezet soros elnöke, Szlovénia sajnálkozásának adott hangot. A tagországok vezetői a héten csúcstalálkozón vitatják meg a további teendőket.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok