2008. június 16., 00:002008. június 16., 00:00
A Lisszaboni Szerződés, amelyet a tagállamok közel 12 éve, 1996-tól kezdődően készítenek elő, lényegében az EU működésének legfontosabb szabályait fekteti le. Egyrészt alkalmassá teszi a szövetséget az egyre több tagállam együttműködésére, másrészt erősíti az államok egymásra utaltságát. A leglátványosabb változás, amit a szerződés hoz, hogy az EU-nak 2009-től lesz egy elnöke. Jelenleg a tagállamok között féléves rotáció alapján mindig másik ország vezetője elnököl az Európai Tanácsban. Emellett 2014-től már nem lesz minden tagállamnak biztosa az Európai Bizottságban (EB). Szintén lényeges változtatás, hogy az egyezmény értelmében a nemzeti parlamenteknek joguk lesz ellenállni az uniós törvényjavaslatokkal szemben. Az európai polgárok közvetlen beleszólását erősíti ugyanakkor, hogy egymillió közösségi polgár aláírásával arra lehet kényszeríteni a bizottságot, hogy foglalkozzon egy-egy kérdés szabályozásával.
A népszavazás eredményeinek nyilvánosságra kerülését követően Jean-Claude Juncker, az eurozóna luxemburgi elnöke kijelentette: a tervekkel ellentétben a szerződés nem lép hatályba 2009 januárjában. Jose Manuel Barroso EB-elnök ezzel szemben úgy vélte, hogy van még esély a helyzet megmentésére, rámutatva: az írek nem az Unióra mondtak nemet, és az eredmény ellenére a „zöld sziget” teljes értékű és aktív részese marad a közösségnek. Franciaország és Németország vezetői közös közleményükben azt hangsúlyozták, hogy a szerződésre szükség van az Unió hatékonyságának fokozása érdekében. A szervezet soros elnöke, Szlovénia sajnálkozásának adott hangot. A tagországok vezetői a héten csúcstalálkozón vitatják meg a további teendőket.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok