2010. június 28., 15:482010. június 28., 15:48
Az ellene felhozott vádakban Noriega a francia törvények alapján tíz év börtönbüntetésre ítélhető. Egyébként távollétében, 1999 júliusában Párizsban már egyszer kiszabtak rá tíz év szabadságvesztést és 11,4 millió eurós pénzbüntetést, de a francia igazságszolgáltatás később beleegyezett abba, hogy Noriega jelenlétében újra lefolytassa a bírósági eljárását.
Párizs azzal vádolja a 76 éves volt tábornokot, hogy a kolumbiai kábítószer-kereskedelemből származó bevételeiből 2,3 millió eurónak megfelelő francia frankot mosott tisztára az 1991-ben nemzetközi csalás miatt felszámolt Bank of Credit and Commerce International (BCCI) nevű pénzintézeten keresztül. A Londonon és Párizson átfolyt pénzek végállomása Ausztriában, Luxemburgban és Svájcban volt. A francia igazságszolgáltatás előtt Noriegának családja párizsi bankszámláiról és három luxuslakásáról kell számot adnia. A volt diktátor feleségét egyébként 1999-ben szintén tíz év szabadságvesztésre ítélte a francia bíróság.
A gyanús számlákról Párizst a diktátor hatalmát katonai beavatkozással 1989-ben megdöntő Egyesült Államok értesítette. Noriegát negyven évi börtönre ítélték kábítószer-kereskedelem miatt 1992-ben, majd büntetését harminc évre enyhítették amerikai bírái. Az ítélethirdetés után néhány héttel egy amerikai szövetségi bíró hadifogolynak minősítette Noriegát, aki jó magaviselete miatt 2007 szeptemberében már szabadulhatott volna floridai börtönéből, de a francia kiadatási kérelem miatt nem nyerte vissza szabadságát.
A volt diktátor mindig is azt állította, hogy a párizsi utalások testvére örökségéből, felesége vagyonából és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA) kapott jutalékaiból származnak, s az ellene felhozott vádakat az amerikai hatóságok hamis tanúvallomások alapján állították össze.
Francia ügyvédje, Olivier Metzner szerint Noriegát nem lehetne Párizsban bíróság elé állítani, mert 1989-ben Franciaország egyáltalán nem vitatta államfői státusát, s a nemzetközi jog alapján a francia igazságszolgáltatás tiltja, hogy egy volt köztársasági elnököt hivatali idején állítólagosan elkövetett tettek miatt ítéljenek el. Az ügyvéd azt is kifogásolja, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben Párizs nem ismeri el Noriega hadifogoly státusát, ezért a nemzetközi vöröskereszthez fordult támogatásért.
A perben - amelynek ez a tárgyalási szakasza szerdán estig tart - várhatóan ősszel hozza meg ítéletét a bíróság.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.