Emmanuel Macron jelenlegi államfőt első alkalommal 2017-ben választottak meg köztársasági elnöknek
Fotó: AFP
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
2022. április 10., 12:482022. április 10., 12:48
2022. április 10., 12:492022. április 10., 12:49
Miután a tengerentúli francia területeken mintegy egymillió választó már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az ukrajnai háború miatt a franciaországi választás eredeti témái, a járványkezelés, a bevándorlás, a közbiztonság, az identitási kérdések vagy a klímaváltozás teljesen háttérbe szorultak. Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt pedig a jelenlegi elnök – aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt – a tervezettnél később kezdte meg a kampányát.
Az előbbi a felmérések szerint 26-27 százalékos támogatottsággal nyerheti meg az első fordulót, míg Le Pen 24-25 százalékot érhet el, s így az április 24. második forduló az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.
Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.
A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (70-72 százalék körüli a felmérések szerint) és a bizonytalanok magas, több mint 25 százalékos aránya is részben annak köszönhető, hogy a hagyományos értelembe vett kampány elmaradt. Az államfőnek két héttel ezelőttig biztos, legalább 30 százalékos győzelmet jeleztek előre a felmérések, Marine Le Pen a sikeres kampányhajráját elsősorban a megélhetési problémák középpontba helyezésének köszönheti.
A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba. A gazdasági liberalizmussal leszámolni kívánó és a jelenlegi elnöki rendszer helyett arányosabb parlamenti rendszert ígérő Mélenchon öt évvel ezelőtt a szavazatok 19,58 százalékát szerezte meg az első fordulóban, s ezzel a negyedik helyen végzett.
Negyedik és ötödik helyre jelzik a felmérések 9 százalékos támogatottsággal radikális jobboldali Eric Zemmour és a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t. A többi hét jelöltnek a felmérések szerint nincs esélye 5 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni.
A kormány ugyanakkor az „egyéni felelősségre” figyelmeztetett, és azt kérte a fertőzöttektől és a kontaktszemélyektől, hogy viseljenek maszkot, amikor szavazni mennek, jóllehet, a maszkviselés nem kötelező a zárt helyeken. A szavazóhelyiségekben ugyanakkor a választók és a számlálóbizottság tagjai is kaphatnak ingyen FFP2-maszkot, öntesztet és kézfertőtlenítőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!