Emmanuel Macron jelenlegi államfőt első alkalommal 2017-ben választottak meg köztársasági elnöknek
Fotó: AFP
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
2022. április 10., 12:482022. április 10., 12:48
2022. április 10., 12:492022. április 10., 12:49
Miután a tengerentúli francia területeken mintegy egymillió választó már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az ukrajnai háború miatt a franciaországi választás eredeti témái, a járványkezelés, a bevándorlás, a közbiztonság, az identitási kérdések vagy a klímaváltozás teljesen háttérbe szorultak. Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt pedig a jelenlegi elnök – aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt – a tervezettnél később kezdte meg a kampányát.
Az előbbi a felmérések szerint 26-27 százalékos támogatottsággal nyerheti meg az első fordulót, míg Le Pen 24-25 százalékot érhet el, s így az április 24. második forduló az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.
Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.
A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (70-72 százalék körüli a felmérések szerint) és a bizonytalanok magas, több mint 25 százalékos aránya is részben annak köszönhető, hogy a hagyományos értelembe vett kampány elmaradt. Az államfőnek két héttel ezelőttig biztos, legalább 30 százalékos győzelmet jeleztek előre a felmérések, Marine Le Pen a sikeres kampányhajráját elsősorban a megélhetési problémák középpontba helyezésének köszönheti.
A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba. A gazdasági liberalizmussal leszámolni kívánó és a jelenlegi elnöki rendszer helyett arányosabb parlamenti rendszert ígérő Mélenchon öt évvel ezelőtt a szavazatok 19,58 százalékát szerezte meg az első fordulóban, s ezzel a negyedik helyen végzett.
Negyedik és ötödik helyre jelzik a felmérések 9 százalékos támogatottsággal radikális jobboldali Eric Zemmour és a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t. A többi hét jelöltnek a felmérések szerint nincs esélye 5 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni.
A kormány ugyanakkor az „egyéni felelősségre” figyelmeztetett, és azt kérte a fertőzöttektől és a kontaktszemélyektől, hogy viseljenek maszkot, amikor szavazni mennek, jóllehet, a maszkviselés nem kötelező a zárt helyeken. A szavazóhelyiségekben ugyanakkor a választók és a számlálóbizottság tagjai is kaphatnak ingyen FFP2-maszkot, öntesztet és kézfertőtlenítőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!