Megfosztotta tisztségétől a brazil elnököt a szenátus szerdán: a 81 szenátor közül 61 szavazott Dilma Rousseff elmozdítására, 20 pedig ellene.
2016. augusztus 31., 21:012016. augusztus 31., 21:01
2016. augusztus 31., 23:032016. augusztus 31., 23:03
A szenátus ugyanezzel az aktussal megerősítette Brazília elnökeként Michel Temer alelnököt, ügyvivő államfőt, aki 2019. január 1-jéig tölti be ezt a tisztséget.
Dilma Russeff ellen tavaly decemberben kezdődött eljárás azzal a gyanúval, hogy megsértette a költségvetési törvényt. Az elnököt már májusban felfüggesztették hivatalából. Az eljárás minden szakaszát felülvizsgálta és jóváhagyta a legfelsőbb bíróság. Brazíliában elnöki rendszer van, vagyis az államfő irányítja a kormányt.
Egy másik szavazásban a leváltott elnök győzött, mert a szenátus nem fosztotta meg őt a politikai jogaitól, vagyis folytathatja közéleti pályafutását. Ebben a kérdésben csak 42-en szavaztak ellene, és így nem lett meg a közügyektől való eltiltáshoz szükséges kétharmados többség. Az elmozdításról szerdán lefolytatott vitában szenvedélyes kifejezések hangzottak el, az ellenfelek közül többen gazembernek nevezték egymást.
A tavaly óta tartó ügy megosztotta az amúgy is botrányok rázta országot és kilenc hónapon át megbénította a politikát. Rousseff és a Munkáspárt úgy véli, hogy az eltávolításuk a hatalomból a gazdag elit érdekeit szolgálja, és a célja a szociális programok visszafordítása, noha azok brazilok tízmillióit emelték ki a szegénységből az elmúlt évtizedben. Ellenfelei a korrupcióért, a súlyos gazdasági visszaesésért és a soha nem látott költségvetési hiányért hibáztatják a pártot és az eddigi elnököt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!