Mint arról korábban beszámoltunk, a kitoloncolási hullámot az váltotta ki Olaszországban, hogy november elején a gyanú szerint egy Romániából érkezett, roma nemzetiségû férfi halálra vert egy olasz nõt Róma egyik külvárosában. Az olasz kormány ezt követõen sürgõsségi eljárással fogadta el a törvénymódosítást, amelynek értelmében a közbiztonságra veszélyesnek minõsülõ európai uniós állampolgárokat bírósági ítélet nélkül, prefektusi határozat alapján is kitoloncolhatják. Egybehangzó értékelések szerint a jogszabály elsõsorban a Romániából érkezett bûnelkövetõk ellen irányul, a mintegy másfél milliós román közösség pedig általános felháborodás célpontjává vált. Az új jogszabálytervezetet a december 28-i kormányülésen terjesztik a kabinet elé, három nappal a jelenleg érvényben lévõ rendelet hatályának lejárta elõtt. A dokumentum értelmében továbbra is kitoloncolhatók a veszélyesnek tekintett uniós állampolgárok, ugyanakkor még szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Leszögezi ugyanis, hogy a kiutasított román állampolgárok nem is térhetnek vissza Olaszországba. Az olasz sajtó szerint amennyiben az új rendeletet nem fogadják el december 31-éig, az eddig kiutasított valamennyi uniós polgár visszatérhet Itáliába. A jelenlegi rendeletet egyébként azért vonják vissza, mert számos hiányossága van, amelyre többek között Giorgio Napolitano köztársasági elnök is felhívta a figyelmet. Az egyik legnagyobb hibája az, hogy nem felel meg maradéktalanul a diszkriminációt tiltó kitételeknek. Az Európai Bizottság több ízben is jelezte: a kitoloncolásokat nem lehet kollektív alapon végrehajtani, az erre vonatkozó határozatot minden alkalommal egyéni elbírálás alapján kell meghozni. A rendelet alapján november másodika óta többtucatnyi román állampolgárt utasítottak ki Olaszországból, zömmel roma nemzetiségûeket. A rendelet elfogadását kiváltó gyilkosság nyomán megsokasodott románellenes megnyilvánulások miatt Cãlin Popescu-Tãriceanu román miniszterelnök is Rómába utazott, ahol olasz kollégájával, Romano Prodival abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió támogatását kérik a romák társadalmi beilleszkedésének elõsegítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok