Mint arról korábban beszámoltunk, a kitoloncolási hullámot az váltotta ki Olaszországban, hogy november elején a gyanú szerint egy Romániából érkezett, roma nemzetiségû férfi halálra vert egy olasz nõt Róma egyik külvárosában. Az olasz kormány ezt követõen sürgõsségi eljárással fogadta el a törvénymódosítást, amelynek értelmében a közbiztonságra veszélyesnek minõsülõ európai uniós állampolgárokat bírósági ítélet nélkül, prefektusi határozat alapján is kitoloncolhatják. Egybehangzó értékelések szerint a jogszabály elsõsorban a Romániából érkezett bûnelkövetõk ellen irányul, a mintegy másfél milliós román közösség pedig általános felháborodás célpontjává vált. Az új jogszabálytervezetet a december 28-i kormányülésen terjesztik a kabinet elé, három nappal a jelenleg érvényben lévõ rendelet hatályának lejárta elõtt. A dokumentum értelmében továbbra is kitoloncolhatók a veszélyesnek tekintett uniós állampolgárok, ugyanakkor még szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Leszögezi ugyanis, hogy a kiutasított román állampolgárok nem is térhetnek vissza Olaszországba. Az olasz sajtó szerint amennyiben az új rendeletet nem fogadják el december 31-éig, az eddig kiutasított valamennyi uniós polgár visszatérhet Itáliába. A jelenlegi rendeletet egyébként azért vonják vissza, mert számos hiányossága van, amelyre többek között Giorgio Napolitano köztársasági elnök is felhívta a figyelmet. Az egyik legnagyobb hibája az, hogy nem felel meg maradéktalanul a diszkriminációt tiltó kitételeknek. Az Európai Bizottság több ízben is jelezte: a kitoloncolásokat nem lehet kollektív alapon végrehajtani, az erre vonatkozó határozatot minden alkalommal egyéni elbírálás alapján kell meghozni. A rendelet alapján november másodika óta többtucatnyi román állampolgárt utasítottak ki Olaszországból, zömmel roma nemzetiségûeket. A rendelet elfogadását kiváltó gyilkosság nyomán megsokasodott románellenes megnyilvánulások miatt Cãlin Popescu-Tãriceanu román miniszterelnök is Rómába utazott, ahol olasz kollégájával, Romano Prodival abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió támogatását kérik a romák társadalmi beilleszkedésének elõsegítésére.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.