Mint arról korábban beszámoltunk, a kitoloncolási hullámot az váltotta ki Olaszországban, hogy november elején a gyanú szerint egy Romániából érkezett, roma nemzetiségû férfi halálra vert egy olasz nõt Róma egyik külvárosában. Az olasz kormány ezt követõen sürgõsségi eljárással fogadta el a törvénymódosítást, amelynek értelmében a közbiztonságra veszélyesnek minõsülõ európai uniós állampolgárokat bírósági ítélet nélkül, prefektusi határozat alapján is kitoloncolhatják. Egybehangzó értékelések szerint a jogszabály elsõsorban a Romániából érkezett bûnelkövetõk ellen irányul, a mintegy másfél milliós román közösség pedig általános felháborodás célpontjává vált. Az új jogszabálytervezetet a december 28-i kormányülésen terjesztik a kabinet elé, három nappal a jelenleg érvényben lévõ rendelet hatályának lejárta elõtt. A dokumentum értelmében továbbra is kitoloncolhatók a veszélyesnek tekintett uniós állampolgárok, ugyanakkor még szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Leszögezi ugyanis, hogy a kiutasított román állampolgárok nem is térhetnek vissza Olaszországba. Az olasz sajtó szerint amennyiben az új rendeletet nem fogadják el december 31-éig, az eddig kiutasított valamennyi uniós polgár visszatérhet Itáliába. A jelenlegi rendeletet egyébként azért vonják vissza, mert számos hiányossága van, amelyre többek között Giorgio Napolitano köztársasági elnök is felhívta a figyelmet. Az egyik legnagyobb hibája az, hogy nem felel meg maradéktalanul a diszkriminációt tiltó kitételeknek. Az Európai Bizottság több ízben is jelezte: a kitoloncolásokat nem lehet kollektív alapon végrehajtani, az erre vonatkozó határozatot minden alkalommal egyéni elbírálás alapján kell meghozni. A rendelet alapján november másodika óta többtucatnyi román állampolgárt utasítottak ki Olaszországból, zömmel roma nemzetiségûeket. A rendelet elfogadását kiváltó gyilkosság nyomán megsokasodott románellenes megnyilvánulások miatt Cãlin Popescu-Tãriceanu román miniszterelnök is Rómába utazott, ahol olasz kollégájával, Romano Prodival abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió támogatását kérik a romák társadalmi beilleszkedésének elõsegítésére.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.