Megállapodás nélkül zárultak az amerikai–iráni tárgyalások, Izrael szerint nincs vége a Teherán elleni hadjáratnak

Az amerikai álláspont szerint a nukleáris kérdés továbbra is a tárgyalások központi eleme, és ezen a ponton nem történt elmozdulás. Vance ugyanakkor arra is utalt, hogy távozása még nem feltétlenül jelenti a diplomáciai folyamat végét:

Teherán ezzel szemben azt állítja, hogy a tárgyalások kudarcát az amerikai fél „ésszerűtlen követelései” okozták. Az iráni állami média és a Fars, illetve Tasnim hírügynökségek szerint az iráni delegáció több kezdeményezést is tett, de Washington olyan feltételeket támasztott, amelyeket Irán nem fogadhatott el – részletezte a Digi24 cikke.

Különösen érzékeny ponttá vált a Hormuzi-szoros ügye, amelyet Teherán láthatóan egyik legerősebb alkueszközének tekint. Az iráni álláspont szerint a szoros ellenőrzése stratégiai jelentőségű, és erről nem mond le komoly ellenszolgáltatás nélkül. A háttérben az is nehezíti a helyzetet, hogy Donald Trump az elmúlt napokban egymásnak részben ellentmondó kijelentéseket tett a szoros fontosságáról, ami tovább növeli a bizonytalanságot a tárgyalások körül.

A kudarcba fulladt egyeztetések után több nemzetközi szereplő is a párbeszéd folytatására szólított fel. Pakisztán, amely a találkozónak otthont adott, azt hangsúlyozta, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, és a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a kéthetes tűzszünetet. Hasonló álláspontra helyezkedett Ausztrália is, amely szerint most a fegyvernyugvás megőrzése és a tárgyalások újraindítása a legfontosabb. Több elemző ugyanakkor úgy látja: a nyilvános kemény üzenetek ellenére elképzelhető, hogy a háttérben tovább zajlanak az egyeztetések.

Az izraeli kormányfő azt állította, hogy országa súlyos károkat okozott az iráni nukleáris és rakétaprogramnak, és hangsúlyozta: Izrael továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy Teherán ne juthasson atomfegyverhez. Szavai szerint a hadműveletek nemcsak Irán, hanem az iráni támogatású fegyveres csoportok – köztük a Hezbollah és a Hamász – ellen is folytatódnak.

A libanoni egészségügyi minisztérium eközben arról számolt be, hogy a konfliktus kezdete óta az áldozatok száma már meghaladta a kétezret, a sebesülteké pedig a hatezret. Bejrútban és az ország déli részén a lakosság egyre kétségbeesettebben várja a harcok leállítását, miközben a humanitárius helyzet tovább romlik.

A CENTCOM bejelentette, hogy megkezdte a Hormuzi-szoros aknamentesítését, és új, biztonságos hajózási útvonal kijelölésén dolgozik. Washington szerint ezzel a nemzetközi kereskedelem szabad mozgását akarják biztosítani, miközben Irán továbbra is nyomásgyakorló eszközként tekint a szorosra.

A mostani fejlemények alapján tehát sem diplomáciai, sem katonai értelemben nem látszik közeli rendezés. Az amerikai–iráni tárgyalások ugyan egyelőre nem vezettek eredményre, de egyik fél sem zárta le végleg a párbeszéd lehetőségét. Közben Izrael nyíltan jelzi, hogy folytatni kívánja a nyomásgyakorlást, Libanonban és a térség más pontjain pedig továbbra is súlyos a helyzet. A következő napok legfontosabb kérdése az lehet, hogy a felek visszatalálnak-e a tárgyalóasztalhoz, vagy a mostani kudarc újabb katonai eszkalációhoz vezet.

korábban írtuk

Iráni konfliktus: vita a tűzszünet feltételeiről az újabb katonai csapások után, megint nőtt az olajár

Irán Iszlám Forradalmi Gárdája (IRGC) csütörtökön azt állította, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom jelentősen lelassult, majd leállt, miután – állításuk szerint – Izrael megsértette a libanoni tűzszünetet.