Nem tapsolnak nekik. Megoszlanak a vélemények a katalán elöljárók befogadása kapcsán
Egy európai állampolgár által valamely európai uniós országnál kért politikai menedékjog nyilvánvalóan megalapozatlannak számítana az EU-s szerződések értelmében, mivel a 28 EU-tagállam jogi és gyakorlati szempontból „biztonságos országnak” számít – írta az EFE.
2017. október 31., 08:162017. október 31., 08:16
2017. október 31., 10:542017. október 31., 10:54
A spanyol hírügynökség ezt azzal kapcsolatosan fejtette ki, hogy Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap azt mondta: Carles Puigdemont leváltott katalán elnök politikai menedékjogot kaphatna Belgiumban, ha kérelmezné. A spanyol hírügynökség ezzel összefüggésben az Európai Unióról szóló szerződés 24. jegyzőkönyvéből idéz, amely az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára nyújtott menedékjogról szól.
„Tekintettel az Európai Unió tagállamai által az alapvető jogokra és szabadságokra vonatkozóan nyújtott védelem szintjére, a tagállamokat egymás vonatkozásában a menedékjogi ügyekkel összefüggő valamennyi jogi és gyakorlati célból biztonságos származási országoknak kell tekinteni” – áll a 24. jegyzőkönyvben, amely az EFE szerint így megnehezítené a volt katalán elnök politikai menedékjogának biztosítását.
Az erre vonatkozó első kivétel szerint ha egy tagállam eltérne az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény szerint rá vonatkozó kötelezettségeitől, akkor állampolgára menedékjogot kérhet egy másik európai országnál. Kivételt képezne továbbá, ha egyértelműen felmerülne annak kockázata, hogy valamelyik tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben foglaltakat, és ezért a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyének életbe léptetése lenne szükséges vele szemben. Ha az e cikkely alkalmazására vonatkozó eljárást megindítanák, akkor lehetővé válna, hogy egy európai állam politikai menedékjogot biztosítson az érintett uniós tagállamnak. Végül pedig, ha egy tagállam mégis egyoldalú módon úgy dönt, hogy megvizsgálja egy európai állampolgár menedékjog iránti kérelmét, a tagállamnak kötelessége tájékoztatnia döntéséről az EU-országokat képviselő Európai Tanácsot.
Hétfőn több katalán újság is hírül adta, hogy Carles Puigdemont és feloszlatott kormányának néhány tagja a nap folyamán Brüsszelbe utazott, ahol – a VRT flamand közszolgálati televízió névtelenséget kérő forrásai szerint – ügyvédekkel és politikai képviselőkkel is találkozik. A Le Soir című helyi napilap úgy tudja, Puigdemont a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) magas rangú vezetőivel tanácskozik. Joachim Pohlmann, a párt szóvivője azonban ezt később tagadta. Leszögezte: ha az elmozdított elnök az országban is van, az biztos, hogy nem az N-VA meghívására érkezett. Charles Michel belga miniszterelnök egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap azt mondta: Puigdemont politikai menedékjogot kaphatna Belgiumban, ha kérelmezné. Francken kijelentését a belga kormány több tagja is helytelenítette. A belga miniszterelnök elmondta, hogy a kérdés nincs napirenden, majd hozzátette: ez a megjegyzés csak „olaj a tűzre”. Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt "bölcs" dolog az, amit az államtitkár mondott. Eközben több belga ellenzéki képviselő is felszólította Michelt, hogy tisztázza kormánya álláspontját az ügyben, hangsúlyozva, hogy az utóbbi napok fejleményei aláássák Belgium hitelességét a nemzetközi porondon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!