Nem tapsolnak nekik. Megoszlanak a vélemények a katalán elöljárók befogadása kapcsán
Egy európai állampolgár által valamely európai uniós országnál kért politikai menedékjog nyilvánvalóan megalapozatlannak számítana az EU-s szerződések értelmében, mivel a 28 EU-tagállam jogi és gyakorlati szempontból „biztonságos országnak” számít – írta az EFE.
2017. október 31., 08:162017. október 31., 08:16
2017. október 31., 10:542017. október 31., 10:54
A spanyol hírügynökség ezt azzal kapcsolatosan fejtette ki, hogy Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap azt mondta: Carles Puigdemont leváltott katalán elnök politikai menedékjogot kaphatna Belgiumban, ha kérelmezné. A spanyol hírügynökség ezzel összefüggésben az Európai Unióról szóló szerződés 24. jegyzőkönyvéből idéz, amely az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára nyújtott menedékjogról szól.
„Tekintettel az Európai Unió tagállamai által az alapvető jogokra és szabadságokra vonatkozóan nyújtott védelem szintjére, a tagállamokat egymás vonatkozásában a menedékjogi ügyekkel összefüggő valamennyi jogi és gyakorlati célból biztonságos származási országoknak kell tekinteni” – áll a 24. jegyzőkönyvben, amely az EFE szerint így megnehezítené a volt katalán elnök politikai menedékjogának biztosítását.
Az erre vonatkozó első kivétel szerint ha egy tagállam eltérne az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény szerint rá vonatkozó kötelezettségeitől, akkor állampolgára menedékjogot kérhet egy másik európai országnál. Kivételt képezne továbbá, ha egyértelműen felmerülne annak kockázata, hogy valamelyik tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben foglaltakat, és ezért a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyének életbe léptetése lenne szükséges vele szemben. Ha az e cikkely alkalmazására vonatkozó eljárást megindítanák, akkor lehetővé válna, hogy egy európai állam politikai menedékjogot biztosítson az érintett uniós tagállamnak. Végül pedig, ha egy tagállam mégis egyoldalú módon úgy dönt, hogy megvizsgálja egy európai állampolgár menedékjog iránti kérelmét, a tagállamnak kötelessége tájékoztatnia döntéséről az EU-országokat képviselő Európai Tanácsot.
Hétfőn több katalán újság is hírül adta, hogy Carles Puigdemont és feloszlatott kormányának néhány tagja a nap folyamán Brüsszelbe utazott, ahol – a VRT flamand közszolgálati televízió névtelenséget kérő forrásai szerint – ügyvédekkel és politikai képviselőkkel is találkozik. A Le Soir című helyi napilap úgy tudja, Puigdemont a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) magas rangú vezetőivel tanácskozik. Joachim Pohlmann, a párt szóvivője azonban ezt később tagadta. Leszögezte: ha az elmozdított elnök az országban is van, az biztos, hogy nem az N-VA meghívására érkezett. Charles Michel belga miniszterelnök egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap azt mondta: Puigdemont politikai menedékjogot kaphatna Belgiumban, ha kérelmezné. Francken kijelentését a belga kormány több tagja is helytelenítette. A belga miniszterelnök elmondta, hogy a kérdés nincs napirenden, majd hozzátette: ez a megjegyzés csak „olaj a tűzre”. Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt "bölcs" dolog az, amit az államtitkár mondott. Eközben több belga ellenzéki képviselő is felszólította Michelt, hogy tisztázza kormánya álláspontját az ügyben, hangsúlyozva, hogy az utóbbi napok fejleményei aláássák Belgium hitelességét a nemzetközi porondon.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!