Hamarosan felszáll a fehér füst. Charles Michel szerint további egyeztetések szükségesek az új uniós vezetők személyéről
Fotó: Európai Tanács
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján nem születetett politikai megállapodás az uniós intézmények - az Európai Tanács, az Európai Bizottság - vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről – tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben kedd hajnalban.
2024. június 18., 08:032024. június 18., 08:03
Charles Michel az éjszakába nyúló megbeszélés végén újságíróknak nyilatkozva közölte: noha megállapodás nem született az uniós csúcsvezetők személyéről, a soron kívüli munkavacsora jó alkalom volt a véleménycserére, az európai parlamenti választások eredményének áttekintésére és a tagállami vezetők hivatalos, jövő hét második felére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának előkészítésére.
– mondta.
Az Európai Tanács elnöke kiemelte: a következő héten további egyeztetésekre lesz szükség, hogy az álláspotok közeledjenek, ugyanis a június 27-28-i EU-csúcson szükséges döntést hozni az uniós csúcsvezetők személyéről és előrehaladást kell elérni az Európai Unió stratégiai menetrendjéről, arról, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen a 2024-2029-es időszakban.
Információk szerint
Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Hétfő este első alkalommal ült össze az Európai Tanács az európai parlamenti választások után.
Emmanuel Macron francia elnök távozásakor azt nyilatkozta, hogy az uniós vezetői pozíciókról szóló döntésnek „még érnie kell”. Hozzátette, hogy bár nem akar túlzottan optimista lenni, úgy véli, közel van a megállapodás.
Hangsúlyozta azonban, hogy a végleges megállapodásra nem biztos, hogy a június 30-án és július 7-én tartandó francia választások előtt sor kerül.
Mark Rutte holland ügyvivő kormányfő elmondta, hogy Brüsszelben kétoldalú egyeztetést folytatott a magyar miniszterelnökkel. Hangsúlyozta, hogy jó hangulatú volt az egyeztetés, és hozzátette, hogy „óvatosan optimista” azzal kapcsolatban, hogy végül megkapja Magyarország támogatását a NATO-főtitkári tisztségre történő pályázatához.
Luís Montenegro portugál miniszterelnök közölte az újságírókkal, hogy nem folytattak hivatalos megbeszélést arról, hogy a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács következő elnöke mennyi ideig töltse be hivatalát.
A portugál kormányfő megerősítette, hogy nem született döntés a bizottsági elnök pozícióját illetően, de továbbra is optimista, hogy elődjét, António Costa volt miniszterelnököt választják a tisztség betöltésére.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint az Európai Néppárt ereje nőtt a 2019-es választások óta.
– hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság elnökéről szóló végleges javaslatot Charles Michel az Európai Parlament (EP) elé terjeszti majd, ahol az EP-képviselők abszolút többségének, azaz a 720 tagú EP-ből legalább 361 képviselőnek a szavazata kell a jelölt megválasztásához. Sikeres jelölés esetén az EP a július 16-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésén szavazhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!