
Kelendő. Népszerű a román állampolgárság a moldovaiak körében
Jelenleg közel 61 ezer, román állampolgárságot visszaigénylő kérvény elbírálására várnak a Moldovai Köztársaságban – közölte a bukaresti külügyminisztérium.
2021. augusztus 15., 14:552021. augusztus 15., 14:55
Az igénylők száma az utóbbi évtizedben növekedett látványosan.
A koronavírus-járvány miatt az utóbbi egy-két évben csökkent az igénylések száma. A román törvények a külföldi lakóhely megőrzése mellett is lehetővé teszik az állampolgárság megszerzését mindazok számára, akiknek a felmenői valamikor román állampolgárok voltak. A legtöbb kérelmező a Moldovai Köztársaságból érkezik, a volt szovjet tagköztársaság területének nagy része ugyanis a két világháború között Romániához tartozott.
Tavaly botrányt okozott az a sajtóinformáció, miszerint jogosulatlanok jutnak román állampolgársághoz Románia moldovai konzulátusain. Az ügyben a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódik. Ana Guţu, a Moldovai Köztársasággal való kapcsolattartásáért felelős külügyi államtitkár korábban azt nyilatkozta: legalább 3500, román állampolgárságot nyert orosz és ukrán személy dossziéjában bukkantak törvénytelenségekre. Az érintettek a két világháború közötti Romániához kötötték romániai gyökereiket, s ennek alapján kértek, majd kaptak is állampolgárságot.
Ennek következtében pénzmosásban, szervezett bűnözésben érintettek a korrupció révén megszerzett román útlevéllel könnyített mozgási lehetőséghez jutottak az Európai Unió tagállamaiban is. Többek között a szakadár Transznisztria „elnökének”, Vagyim Krasznoszelszkijnek a felesége is megkapta a román állampolgárságot.
Veaceslav Ioniță közgazdász arra emlékeztet, hogy 1991-ben még közel négy és félmillióan lakták a függetlenségét elnyerő posztszovjet köztársaságot. „Ha ez a trend folytatódik, az 1950-es évek szintjére jut az ország. Belegondolni sem merek, mit hoz a jövő” – idézte a szakértőt a G4 Media portál. Az ENSZ előrejelzései szerint 2100-ig a régió országai közül Moldovában lesz a legdrámaibb mértékű a népességfogyás, a jelenleginél több mint ötven százalékkal kevesebben lakják majd a kis posztszovjet államot. Ezen a téren Románia sem áll túl jól, majdnem negyven százaléknyi várható lakosságcsökkenéssel. Magyarországon valamivel jobb a helyzet, ott „csak” közel harminc százalékos népességfogyás következhet be.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!