Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke
Meg kell fontolni a javaslatot, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az uniós állam- és kormányfők brüsszeli, egynapos informális csúcstalálkozóját követően pénteken.
2018. február 23., 21:282018. február 23., 21:28
2018. február 23., 21:572018. február 23., 21:57
Az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában hangoztatott véleménye szerint „meg kell fizetniük az árat" azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt teljes mértékben és szolidáris alapon a migráció kezelésében és nem tartják tiszteletben az uniós szabályokat. Szerinte komolyan meg kell vizsgálni a strukturális támogatások feltételekhez kötésének lehetőségét azon tagállamok meggyőzése érdekében, amelyek nem kívánnak részt venni az uniós migrációs politikában.
Nyilatkozatában Tajani az uniós költségvetéssel kapcsolatban kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a jelentkező kihívásokra. Ehhez olyan uniós költségvetésre van szükség, amely tükrözi Európai biztonságával, a migrációval és munkanélküliséggel kapcsolatos elképzeléseit. „Egy elégtelen költségvetés pusztán a megoldások illúzióját jelentené” – vélekedett. Szerinte ez az unió tehetetlenségét eredményezné a kulcsfontosságú feladatok végrehajtása tekintetében. Hozzátette, nem lehetséges a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a határellenőrzés, a bevándorlási hullám kezelése az uniós finanszírozás egyetértésen alapuló növelése nélkül.
„Alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi összetételű parlamenttel, még a jövőben esedékes európai választások előtt le lehessen zárni a 2021-től érvényes, hét éves uniós költségvetés vitáját” – húzta alá. Tajani arra is emlékeztetett, az EP arról döntött, hogy a 2014-es választásokhoz hasonlóan az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni a következő uniós tisztújítás során is. Az elnök szerint a vitatott rendszer az európai demokrácia megerősítését szolgálja. Leszögezte, hogy „nem fog háborúba kezdeni más uniós intézményekkel” az ügy miatt, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok „el fogják fogadni az állampolgárok döntését”.
Hasonlóképpen vélekedett Angela Merkel német kancellár, aki Brüsszelben elmondta, a 2020 utáni uniós költségvetésben tükröződnie kell, hogy egyes országokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik más tagállamoknál. Az uniós állam- és kormányfők egynapos tanácskozását követően a kancellár közölte, a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségek nem feltétlenül negatívak, ugyanis a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából pozitív előjelűek lehetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!