Első körös győzelem. Maia Sandu regnáló elnök nyerte az államfőválasztás első fordulóját Moldovában
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul a jelek szerint az általa az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
2024. október 21., 08:092024. október 21., 08:09
2024. október 21., 13:362024. október 21., 13:36
A hétfő reggel hét órás részleges adatok szerint – amelyeket a szavazatok 97 százalékának megszámlálása után tettek közzé – a Nyugat-barátként számon tartott Sandu, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) jelöltje a voksok 41,82 százalékát szerezte meg (629 946 szavazat), míg az általában Moszkvához közel állóként jellemzett szocialista párt jelöltje, Alexandr Stioanoglo 26,36-ot (397 155 szavazat).
Hajszállal ugyan, de a jelek szerint az ország EU-csatlakozására vonatkozó szándék alkotmányban való rögzítését támogató szavazatok vannak többségben a hétfő délelőtti eredmények szerint. 98,74 százalékos feldolgozottság mellett az igenek aránya 50,24 százalék (739 838 szavazat), a nemeké 49,76 százalék (732 644 szavazat).
Az elnökválasztáson a szavazatok 98,69 százalékának feldolgozottsága mellett Maia Sandu 42,15 százalékkal áll az élen, Alexandr Stioanoglo 26,19 százalékkal a második. A népszavazáson, amelyen arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy támogatják-e az emberek az európai uniós csatlakozási szándék alkotmányban történő rögzítését, 50,14 százalék szavazott nemmel, míg az igenek aránya 49,84 százalék volt hét órakor.
A referendumot a Nyugaton élő moldovai állampolgárok dönthetik el, akik hosszú sorokban álltak a szavazókörök előtt, és zömükben EU-pártiak.
Bár Sandu előnye jelentős, a november 3-ai második fordulóban nem lesz könnyű dolga, mivel ellenfelei várhatóan összefognak ellene, és arra buzdítják majd híveiket, hogy a korábban az ország legfőbb ügyészeként tevékenykedő, gagauz származású Stoianoglóra szavazzanak.
A hivatalban lévő, EU-párti elnök,
Azt mondta, hogy ez egy „példátlan támadás a demokrácia ellen”, utalva azokra a széles körben elterjedt vádakra, miszerint Oroszország fizetett az embereknek, hogy bizonyos módon szavazzanak, amit Moszkva tagad. Azzal vádolta a „bűnözői csoportokat”, hogy „külföldi erőkkel” együttműködve pénzzel, hazugsággal és propagandával befolyásolták a szavazást.
Sandu azt is elmondta, hogy
A Kreml határozottan tagadta, hogy érintett a szavazatvásárlásban.
A kihívó. Alexandr Stoianoglo mérkőzik meg a regnáló Maia Sanduval az elnöki tisztségért a második fordulóban
Fotó: Videófelvétel/TV8
Megköszönte a választóknak a részvételt, és „azt, hogy megmutatták, Moldova egy élő ország, amely eltökélt abban, hogy meghatározza a saját jövőjét”. Sandu választási központjában vasárnap este rendkívül visszafogott volt a hangulat, egyik tanácsadója úgy jellemezte az eddigi eredményt, hogy „nem az, amire számítottunk”. A Moldova uniós szomszédaival szoros kapcsolatokat ápoló államfő a népszavazáson az igen szavazat mellett kampányolt. Korábban azt mondta, hogy
Sandu egyik tanácsadója azt sugallta, hogy „úgy tűnik, bármit is terveztek, működött” – ezzel az Oroszországhoz köthető, szavazatvásárlással kapcsolatos vádakra utalt. Egyébként több elnökjelölt bojkottálta a népszavazást.
Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.
A szavazóhelyiségek előtt vasárnap sorban álló fiatalok közül azonban a BBC szerint sokan hangoztatták, hogy támogatják Moldova uniós tagságát, és néhányan azt mondták, hogy azért szavaznak, mert európai jövőt szeretnének választani országuk számára – a gazdaság fejlődése és a több lehetőség érdekében.
Néhányan azt mondták,
Szeptemberben Ilan Șor – a szökésben lévő moldovai üzletember, akit azzal vádolnak, hogy egymilliárd dollárt juttatott Oroszországból az országba – pénzt ajánlott fel arra, hogy „minél több embert” meggyőzzön arról, hogy szavazzon nemmel vagy tartózkodjon az uniós népszavazáson.
A nap folyamán az orosz sajtó arról számolt be, hogy az orosz főváros moldovai nagykövetsége előtt hosszú sorokban álltak a szavazásra váró moldovaiak – ezt a moldovai külügyminisztérium úgy kommentálta, hogy a választás elcsalása érdekében az orosz hatóságok szállították tömegével az embereket a szavazóhelyiségekhez.
Mint arról beszámoltunk, Moszkva számára azért lenne fontos Moldova saját érdekszférájába vonása, mert ezzel biztosítaná, hogy a NATO és az EU között és közötte még egy pufferállam legyen. Ennek érdekében a beszámolók szerint
A moldovai hírszerzés és a legfőbb ügyészség illetékesei a héten jelentették be, hogy lecsaptak egy több száz fős csoportra, amelynek tagjai hivatalosan kulturális, művészeti céllal utaztak Oroszországba, de valójában orosz kiképzést kaptak – többek között a Wagner magánhadsereg vezetői részéről – diverzáns akciók, utcai zavargások kirobbantására.
Az akció finanszírozása mögött Ilan Șort sejtik.
Eközben
A NewsMaker szerint az érintet személyeket október 18-án vették őrizetbe a politikai pártok, akciócsoportok, választási versenyzők illegális finanszírozása és választási korrupció miatt indított büntetőeljárás során tartott razziák során. A razziákra azután került sor, hogy a sajtó egy rejtett kamera segítségével dokumentálta, hogyan kering a pénz, és hogyan hálózzák be a szökésben lévő Ilan Șornak dolgozó embereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!