Feszült hangulatú elnökválasztás Moldovában, a Nyugathoz vagy Moszkvához való közeledés a tét

Az államfői tisztségért tizenegyen szálltak harcba, közülük vélhetően a legnagyobb eséllyel Maia Sandu jelenlegi államfő, akit Nyugat-barátként tartanak számon, és szeretné országát az Európai Unióba vezetni – ezért is írta ki ebben a témában a véleménynyilvánító népszavazást.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyértelműen mellette állt ki a kampányidőszakban.

Korábban a Moldovai Köztársaság parlamentjének alelnöke, majd legfőbb ügyész volt.

A jelöltek között van még Renato Usatîi, aki korábban is indult már az elnökválasztáson. Ő Bălți volt polgármestere. A 2020-as elnökválasztáson Maia Sandu és Igor Dodon után a harmadik helyen végzett. Idén Usatîi a Mi Pártunk színeiben indul.

Indul Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság korábbi miniszterelnöke is, aki jelenleg a Moldovai Gyáriparosok és Vállalkozók Országos Kongresszusának elnöke. Tarlev a Moldova Jövője párt vezetője.

Függetlenként indul Irina Vlah, aki a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártjának volt a képviselője, illetve a dél-moldovai autonóm régió, Gagauzia volt kormányzója.

A választásokon nem indul az ellentmondásos megítélésű, korrupció miatt elítélt üzletember, Ilan Șor, azonban annak ellenére is ő az egyik főszereplő, hogy pártját a Moszkvához fűződő viszonya miatt betiltották.

Moszkva számára azért lenne fontos Moldova saját érdekszférájába vonása, mert ezzel biztosítaná, hogy a NATO és az EU között és közötte még egy pufferállam legyen.

Ennek érdekében a beszámolók szerint számos diverziós akciót szervezett, amelyek célja az államrend megdöntése és egy Moszkva-barát kormány hatalomra segítése.

A moldovai hírszerzés és a legfőbb ügyészség illetékesei a héten jelentették be, hogy lecsaptak egy több száz fős csoportra, amelynek tagjai hivatalosan kulturális, művészeti céllal utaztak Oroszországba, de

korábban írtuk

A moldovai alkotmányos rend megdöntésére képeztek ki csoportokat Oroszországban a hatóságok szerint

Több száz moldovai állampolgárt képeztek ki Oroszországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában az alkotmányos rend megdöntéséhez vezető utcai megmozdulások provokálására – állították egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Az akció finanszírozása mögött Ilan Șort sejtik.

Eközben a Moldovai Köztársaság korrupcióellenes ügyészsége szombaton jelentette be, hogy előzetes letartóztatásba helyeztek két személyt, akiket egy nappal korábban vettek őrizetbe a Ziarul de Gardă című újság oknyomozó cikke nyomán.

A NewsMaker szerint

A razziákra azután került sor, hogy a sajtó egy rejtett kamera segítségével dokumentálta, hogyan kering a pénz, és hogyan hálózzák be a szökésben lévő Ilan Șornak dolgozó embereket.

„A két őrizetbe vett személyt 20 napra előzetes letartóztatásba helyezték” – közölte a korrupcióellenes ügyészség.

Pénteken a korrupcióellenes ügyészség bejelentette, hogy a Ziarul de Gardă oknyomozó írása nyomán két személyt 72 órára őrizetbe vettek.

A Ziarul de Gardă című kiadvány újságírója 3 hónapon keresztül hamis személyazonosság alatt, rejtett kamera segítségével dokumentálta belülről, hogyan forog a pénz, és hogyan csábítják az Ilan Shornak dolgozó embereket. Részt vett a tüntetéseken, és még szórólapokat is osztogatott. A riporternőnek számlát is nyitottak egy orosz állami bankban, és közel két hónapos munkaviszony után megkapta az első juttatását. A riporter Ana Nastas álnéven és 2024. június 26-án kezdte meg titkos munkáját.

Románia kiemelt figyelmet szentel a moldovai választásoknak, hiszen a Pruton túli, jórészt román kultúrájú országot „kisebb testvérként” kezeli.

A hivatalos álláspont ugyanakkor az, hogy az EU-csatlakozás révén valósulhat meg az „újraegyesülés”.

Moldova Romániába való beolvadását amúgy maguk a moldovaiak többsége sem támogatja, a polgárok zöme az ország önállóságának megőrzését szeretné.