
Merre tovább? Maia Sandu újrázni készülő, Nyugat-barát elnök egy kampányrendezvényen. Moldovában az Európai Unióhoz való csatlakozás szándékáról is szavaznak a polgárok
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.
2024. október 20., 08:572024. október 20., 08:57
2024. október 20., 09:272024. október 20., 09:27
A voksolással egyidőben arról is kikérik az emberek álláspontját, hogy foglalják-e alkotmányba az ország európai uniós csatlakozásának szándékát.
Az államfői tisztségért tizenegyen szálltak harcba, közülük vélhetően a legnagyobb eséllyel Maia Sandu jelenlegi államfő, akit Nyugat-barátként tartanak számon, és szeretné országát az Európai Unióba vezetni – ezért is írta ki ebben a témában a véleménynyilvánító népszavazást.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyértelműen mellette állt ki a kampányidőszakban.
Korábban a Moldovai Köztársaság parlamentjének alelnöke, majd legfőbb ügyész volt.
A jelöltek között van még Renato Usatîi, aki korábban is indult már az elnökválasztáson. Ő Bălți volt polgármestere. A 2020-as elnökválasztáson Maia Sandu és Igor Dodon után a harmadik helyen végzett. Idén Usatîi a Mi Pártunk színeiben indul.
Indul Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság korábbi miniszterelnöke is, aki jelenleg a Moldovai Gyáriparosok és Vállalkozók Országos Kongresszusának elnöke. Tarlev a Moldova Jövője párt vezetője.
Függetlenként indul Irina Vlah, aki a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártjának volt a képviselője, illetve a dél-moldovai autonóm régió, Gagauzia volt kormányzója.
A választásokon nem indul az ellentmondásos megítélésű, korrupció miatt elítélt üzletember, Ilan Șor, azonban annak ellenére is ő az egyik főszereplő, hogy pártját a Moszkvához fűződő viszonya miatt betiltották.
Moszkva számára azért lenne fontos Moldova saját érdekszférájába vonása, mert ezzel biztosítaná, hogy a NATO és az EU között és közötte még egy pufferállam legyen.
Ennek érdekében a beszámolók szerint számos diverziós akciót szervezett, amelyek célja az államrend megdöntése és egy Moszkva-barát kormány hatalomra segítése.
A moldovai hírszerzés és a legfőbb ügyészség illetékesei a héten jelentették be, hogy lecsaptak egy több száz fős csoportra, amelynek tagjai hivatalosan kulturális, művészeti céllal utaztak Oroszországba, de

Több száz moldovai állampolgárt képeztek ki Oroszországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában az alkotmányos rend megdöntéséhez vezető utcai megmozdulások provokálására – állították egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Az akció finanszírozása mögött Ilan Șort sejtik.
Eközben a Moldovai Köztársaság korrupcióellenes ügyészsége szombaton jelentette be, hogy előzetes letartóztatásba helyeztek két személyt, akiket egy nappal korábban vettek őrizetbe a Ziarul de Gardă című újság oknyomozó cikke nyomán.
A NewsMaker szerint
A razziákra azután került sor, hogy a sajtó egy rejtett kamera segítségével dokumentálta, hogyan kering a pénz, és hogyan hálózzák be a szökésben lévő Ilan Șornak dolgozó embereket.
„A két őrizetbe vett személyt 20 napra előzetes letartóztatásba helyezték” – közölte a korrupcióellenes ügyészség.
Pénteken a korrupcióellenes ügyészség bejelentette, hogy a Ziarul de Gardă oknyomozó írása nyomán két személyt 72 órára őrizetbe vettek.
A Ziarul de Gardă című kiadvány újságírója 3 hónapon keresztül hamis személyazonosság alatt, rejtett kamera segítségével dokumentálta belülről, hogyan forog a pénz, és hogyan csábítják az Ilan Shornak dolgozó embereket. Részt vett a tüntetéseken, és még szórólapokat is osztogatott. A riporternőnek számlát is nyitottak egy orosz állami bankban, és közel két hónapos munkaviszony után megkapta az első juttatását. A riporter Ana Nastas álnéven és 2024. június 26-án kezdte meg titkos munkáját.
Románia kiemelt figyelmet szentel a moldovai választásoknak, hiszen a Pruton túli, jórészt román kultúrájú országot „kisebb testvérként” kezeli.
A hivatalos álláspont ugyanakkor az, hogy az EU-csatlakozás révén valósulhat meg az „újraegyesülés”.
Moldova Romániába való beolvadását amúgy maguk a moldovaiak többsége sem támogatja, a polgárok zöme az ország önállóságának megőrzését szeretné.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Akár órákkal hosszabb várakozásra is számíthatnak a schengeni térségbe érkező, EU-n kívüli utazók az új belépési-kilépési rendszer miatt – figyelmeztetnek európai repülőterek.
Agyonlőtték Alain Orsonit, a korzikai szeparatisták volt vezetőjét Vero kistelepülésen hétfőn, édesanyjának temetésén – derül ki rendőrségi és ügyészségi közlésekből.
Havazás, jég és ónos eső miatt több európai repülőteret is lezártak ideiglenesen: többek közt a budapesti, bécsi, prágai légikikötő is felfüggesztett járatokat kedden.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hogyan reagálna Románia, ha egyes NATO-tagországok csapatokat küldenének Grönlandra, ha Donald Trump amerikai elnök úgy határoz, hogy katonai erővel próbálja megszerezni – erről beszélt Radu Miruță védelmi miniszter hétfő este.
szóljon hozzá!