
Fotó: Orbán Viktor/Facebook
Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – írta a Twitteren kedden Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) nem járult hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
2022. december 06., 19:052022. december 06., 19:05
2022. december 06., 19:402022. december 06., 19:40
A kormányfő az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről megjelent hírekre reagált a mikroblogportálon. Számos sajtótermék arról számolt be a nap folyamán, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter közölte az uniós pénzügyminiszterek találkozóján, hogy a magyar kormány nem támogatja a közös uniós hitelt Ukrajna számára. „Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának” – idézte az MTI Orbán Viktor bejegyzését.
A miniszterelnök hozzátette: meg akarják győzni az Európai Unió tagállamait, hogy nem a közös hitelfelvétel a megoldás ebben a helyzetben. „Ha adósok közösségeként folytatjuk az utat lefelé, nem fogunk tudni visszafordulni. Más jövőt képzelünk Európának” – írta Orbán Viktor, hozzátéve: erős tagállamokra van szükség az óriási közös adósság helyett.
Ennek kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy az országnak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék, de több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját. A miniszter az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági minisztereinek tanácskozását (Ecofin) követő brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ez nem korrekt magatartás, mert a globális minimumadó és az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétel nem függ össze az uniós források kifizetésével.
A tárcavezető az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni. „Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz” – közölte Varga Mihály az MTI szerint. Kiemelte, Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, de kizárólag kétoldalú megállapodás keretében ad hitelt, saját erőből, az Ukrajnával közösen meghatározandó konkrét célokért. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a magyar költségvetésben – szögezte le a pénzügyminiszter.
Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) nem járult hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére, de jóváhagyták az uniós költségvetési rendelet módosítását, amelynek alapján az Európai Bizottság lépéseket tehet Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében – tájékoztatott a tagállamokat tömörítő Tanács kedden. Az uniós költségvetési rendelet módosítása hozzájárul az Ukrajnának nyújtani szánt pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag létrehozásához, azonban ez csak az egyike annak a három intézkedésnek, amelyek célja, hogy az EU strukturális megoldást biztosítson Ukrajna 2023-as támogatására. „A rendelet elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az úgynevezett diverzifikált finanszírozási stratégia keretében kerüljön sor” – tették hozzá.
A pénzügyminiszterek tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság által javasolt támogatási csomag többi elemét, köztük a többéves uniós pénzügyi keret módosítását, amely lehetővé tenné Ukrajna hitelfelvételének garantálását 2023-ban és 2024-ben, illetve azt a jogi keretet, amely biztosítaná, hogy Ukrajna hozzáférhessen a támogatáshoz. További egyeztetésre és újabb technikai terv kidolgozására van szükség ahhoz, hogy Kijev az év elejétől hozzájuthasson a hiteltámogatáshoz – szögezte le a Tanács. A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, iskolák és kórházak működtetésére, a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére, és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükséges 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.
A kölcsön forrását az EU pénzügyi piacokról szerezné be, és részletekben, negyedévenként bocsátaná Ukrajna rendelkezésére, de folyósítását feltételek teljesítéséhez köti. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie a helyreállításra és az uniós csatlakozásra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, a jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!