Utcai harcok. A Los Angelesben egyre jobban elfajulnak az utcai tüntetések elfojtására tengerészgyalogosokat is a városba vezényelnek
Fotó: U.S. Marine Corps
Az amerikai hadsereg ideiglenesen mintegy 700 tengerészgyalogost vezényel Los Angelesbe, amíg a Nemzeti Gárda további csapatai meg nem érkeznek, hogy kezelni tudják a Donald Trump elnök bevándorlási politikája miatti, a rendőrséggel való összecsapásokba torkollt utcai tiltakozásokat – közölte a Reuters.
2025. június 10., 10:002025. június 10., 10:00
A feszültség azóta fokozódik, hogy Trump szombaton aktiválta a Nemzeti Gárdát, miután a dél-kaliforniai bevándorlási razziákra válaszul utcai tüntetések törtek ki Los Angelesben.
A tengerészgyalogosok bevetésének bejelentése a tüntetések negyedik egymást követő napján történt.
Hétfőn késő este a rendőrség elkezdte feloszlatni a több száz tüntetőt, akik Los Angeles belvárosában egy szövetségi fogolytábor előtt gyűltek össze, ahol bevándorlókat tartanak fogva.
A Nemzeti Gárda erői emberi barikádot alkottak, hogy távol tartsák a tüntetőket az épülettől.
Ezután a Los Angeles-i rendőrség falanxa vonult fel az utcán,
A rendőrség péntek óta hasonló taktikát alkalmaz.
A Los Angeles-i rendőrség hétfőn késő délután közölte, hogy egyes tüntetők tárgyakat kezdtek dobálni a rendőrökre, és engedélyezték a nem halálos lőszerek használatát. Egy X-bejegyzésben rámutatott: „A kevésbé halálos lőszerek fájdalmat és kellemetlenséget okozhatnak”.
Az amerikai tengerészgyalogosokat belföldön már bevetették olyan nagy katasztrófák esetén, mint a Katrina hurrikán és a 2001. szeptember 11-i támadások, de rendkívül ritka, hogy az amerikai hadsereg csapatait belföldi rendfenntartásra használják.
A Trump-kormányzat egyelőre nem hivatkozott a zendülési törvényre, amely lehetővé tenné a csapatok közvetlen részvételét a polgári bűnüldözésben – közölte egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő.
A Pentagon hétfőn megerősítette, hogy a Nemzeti Gárda 2000 fős kontingensét megduplázzák 4000 főre.
Az eddigi tüntetések néhány tucat letartóztatást és némi anyagi kárt eredményeztek, beleértve néhány önvezető Waymo járművet, amelyeket vasárnap este felgyújtottak.
Súlyos összecsapások zajlottak Los Angeles utcáin helyi idő szerint vasárnap délután és este a bevándorlási hatóságok fellépése elleni indult tüntetéssorozat nyomán.
A Los Angeles-i rendőrség közölte, hogy öt rendőr szenvedett kisebb sérüléseket szombaton és vasárnap, valamint öt rendőrségi ló, amelyet a tömegoszlatáshoz használtak.
A hétfői rendőri beavatkozást megelőzően a Los Angeles-i szövetségi fogvatartási intézmény előtt, ahol a bevándorlókat tartják fogva, több száz tüntető azt skandálta, hogy „mindannyiukat engedjék szabadon”.
A tömegből néhányan megütöttek és tojásokkal dobáltak meg egy Trump-szimpatizánst a rendezvényen, míg mások festékgolyókat lőttek ki egy autóból a szövetségi épületre.
– jelentették helyi hírügynökségek.
A Trump-kormányzat azzal érvelt, hogy a demokrata Joe Biden elnök kormánya túl sok bevándorlót engedett be az országba, és hogy a demokrata vezetésű városok, mint például Los Angeles, akadályozzák a kitoloncolásukra irányuló erőfeszítéseket.
Trump bizonyos törvényi feltételek mellett vagy főparancsnoki jogköre alapján vethet be tengerészgyalogosokat.
A hadsereget utoljára 1992-ben vetették be közvetlen rendőri akcióra a zendülési törvény alapján, amikor az akkori kaliforniai kormányzó arra kérte George H. W. Bush elnököt, hogy segítsen reagálni a Rodney King fekete autóst megverő rendőrök felmentése miatti Los Angeles-i zavargásokra.
Az 1992-es zavargásokban több mint 50 ember halt meg, és hat nap alatt mintegy 1 milliárd dolláros kárt okoztak.
A szövetségi törvények lehetővé teszik az elnök számára, hogy a Nemzeti Gárdát bevethesse, ha az országot megszállják, ha „lázadás vagy zendülés veszélye” áll fenn, vagy ha az elnök „a reguláris erőkkel nem képes végrehajtani az Egyesült Államok törvényeit”.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!