Támogatás. Starmer (balra) szerint London – szövetségeseivel együtt – új, bővített kiképzési programajánlatot dolgoz ki az ukrán fegyveres erők számára
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök Zelenszkijjel folytatott találkozóján bejelentette, hogy Nagy-Britannia 4,5 milliárd font értékű katonai segítséget nyújt az idén Ukrajnának, emellett felajánlja az ukrajnai katonák brit kiképzési programjának bővítését is.
2025. január 17., 09:322025. január 17., 09:32
A londoni védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a 2025-re előirányzott – minden eddiginél magasabb – éves katonai támogatás a már korábban bejelentett 3 milliárd fontos fegyverszállítási program mellett tartalmaz egy 1,5 milliárd fontos hitelcsomagot is.
A befagyasztott orosz állami vagyoneszközökből törlesztendő, Ukrajnának szánt teljes brit hitelcsomag értéke 2,26 milliárd font; a csütörtökön bejelentett 1,5 milliárd fontos folyósítás ennek a programnak az első részlete.
A londoni védelmi tárca MTI által idézett ismertetése szerint
A tárca szerint London az első idei tranzakció keretében 61 millió font értékű megbízást adott a BAE Systems brit hadiipari konglomerátumnak ágyúcsövek gyártására az ukrán tüzérség részére.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, aki csütörtökön Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, a tárgyalásokon bejelentette azt is, hogy London – szövetségeseivel együtt – új, bővített kiképzési programajánlatot dolgoz ki az ukrán fegyveres erők számára.
brit tisztjelöltek pedig ukrajnai katonai kollégiumokban vehetnének részt tanfolyamokon, első kézből szerezve hadszíntéri tapasztalatokat az ukrán fegyveres erőktől – áll a londoni védelmi tárca csütörtöki tájékoztatásában.
A minisztérium szerint Zelenszkijjel tartott megbeszélésén Starmer úgy fogalmazott, hogy az új londoni kiképzési programajánlat „semmilyen lehetőséget nem zár ki”.
A tárca nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelent, de kormányforrásokból származó egybehangzó, hosszabb ideje visszatérő brit médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen is kiképzést nyújtson az ukrán fegyveres erőknek.
A találkozót követően – amelyen a vezetők aláírták az Ukrajna és az Egyesült Királyság közötti történelmi jelentőségű, 100 éves partnerségi megállapodást – Starmer a Sky News-nak arról beszélt: az Egyesült Királyság „teljes mértékben részt fog venni” az ukrajnai tartós béke fenntartására irányuló erőfeszítések támogatásában.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyság kész-e békefenntartó csapatokat küldeni Ukrajnába egy esetleges tűzszünet megfigyelésére, Starmer elmondta, hogy látogatása során megvitatta a kérdést Zelenszkijjel.
„Számos szövetségesemmel tárgyaltam erről ... beleértve a ma itt lévő Zelenszkij elnököt is” – mondta Starmer a Sky Newsnak adott interjúban.
– tette hozzá.
Eközben Dmitrij Peszkov,a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a Bloomberg hírügynökségnek azt az értesülését, amely szerint Oroszország és Ukrajna Katarban a nukleáris létesítmények biztonságáról tárgyalt.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter-jelöltnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint az ukrajnai rendezés érdekében mind Moszkvának, mind Kijevnek engednie kell,
Putyin június 14-én az orosz külügyminisztériumban kijelentette, hogy Oroszország kész a harci cselekmények beszüntetésére és a tárgyalások megkezdésére, amint Kijev bejelenti, hogy visszavonja csapatait a donyecki, luhanszki, a herszoni és zaporizzsjai régióból, és lemond a NATO-csatlakozásról.
Közölte, hogy
Az orosz elnök értésre adta, hogy Ukrajna legitim vezetésének a parlamentet tartja, és kitért az Oroszország ellen bevezetett szankciók visszavonására is.
Peszkov csütörtökön újabb megalapozatlan vádnak nevezte Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek azt az állítását, miszerint Oroszország világszerte terrortámadásokat tervez teherszállító repülőgépek ellen. Azt mondta, hogy Varsó ezen a téren „igyekszik megőrizni vezető szerepét más európai országokkal szemben”.
Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta:
valamint az előfeltételek megteremtése a nemzetközi hajózás önkényes korlátozásához a Balti-tengeren, amelyre több NATO-ország a szövetség belső tengereként tekint.
Zaharova szerint Finnország, Észtország és más uniós országok próbálják szabotázsnak minősíteni a történteket, és miattuk az orosz olajszállító „árnyékflottát” felelőssé tenni.
Az orosz diplomata azzal vádolta meg Washingtont, hogy ő bujtotta fel Kijevet a Török Áramlat gázvezetéket ellátó, a Krasznodari területen lévő Russzkaja kompresszorállomás elleni január 11-i „terrortámadásra”.
Zaharova megfogalmazta Oroszország azon elvárását, hogy Törökország segítsen megelőzni a hasonló támadásokat.
Szerinte mindazoknak, akik részt vesznek az infrastrukturális projektekben, ugyanakkor fegyverekkel, drónokkal, egyéb eszközökkel látják el Ukrajnát, „meg kell érteniük, hogy egy bizonyos ponton a két folyamat között rövidzárlat jön létre, és a saját projektjeikre éppen az általuk szállított fegyverekkel csaphatnak le”.
Aljakszandr Volfovicsnak, a fehérorosz biztonsági tanács államtitkárának azzal az állításával kapcsolatban, amely szerint a Nyugat azt tervezi, hogy a fehérorosz radikálisok erőivel elfoglaltatja a kelet-európai ország egyik régióját, Peszkov leszögezte: Oroszországnak kötelessége szavatolni Fehéroroszország biztonságát, és nem hagyja bajban szövetségesét.
Moszkva szállít gázt Transznisztriának, de Moldova közreműködését kéri
Oroszország kész gázzal megsegíteni a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot, de ehhez szükség van Moldova részvételére is – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
„Moszkva kész segítséget nyújtani, Moldova részéről ehhez pusztán logisztikai lépéseket kellene tenni a szállítás és a szerződéskötés terén. Eddig nem hallottunk nyilatkozatokat az erre való készségről” – mondta
A Dnyeszter menti terület vezetője, Vadim Krasnoselsky szerdán azt hangoztatta, hogy a közeljövőben a „humanitárius segítségnyújtás” részeként újraindulhat a gázszállítás az el nem ismert entitásba.
A Kommerszant című orosz napilap értesülése szerint Moszkva és Tiraszpol azon dolgozik, hogy a szállítás ne az Ukrajnát elkerülő Török Áramlat gázvezetéken történjen, ahogyan azt korábban javasolták, hanem az európai spotpiacon vásároljanak gázt, közvetítő cég segítségével.
Számítások szerint ezzel a konstrukcióval januártól áprilisig napi mintegy 3 millió köbméter gázt szerezhetnének be, 164 millió dollár értékben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!