Hirdetés

London teljes mértékben részt akar venni az ukrajnai békefenntartó akcióban

London

Támogatás. Starmer (balra) szerint London – szövetségeseivel együtt – új, bővített kiképzési programajánlatot dolgoz ki az ukrán fegyveres erők számára

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök Zelenszkijjel folytatott találkozóján bejelentette, hogy Nagy-Britannia 4,5 milliárd font értékű katonai segítséget nyújt az idén Ukrajnának, emellett felajánlja az ukrajnai katonák brit kiképzési programjának bővítését is.

Hírösszefoglaló

2025. január 17., 09:322025. január 17., 09:32

A londoni védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a 2025-re előirányzott – minden eddiginél magasabb – éves katonai támogatás a már korábban bejelentett 3 milliárd fontos fegyverszállítási program mellett tartalmaz egy 1,5 milliárd fontos hitelcsomagot is.

Ezt a kölcsönt a brit kormány a szankciók keretében zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából finanszírozza, vagyis Kijevet nem terheli hiteltörlesztési kötelezettség.

Hirdetés

A befagyasztott orosz állami vagyoneszközökből törlesztendő, Ukrajnának szánt teljes brit hitelcsomag értéke 2,26 milliárd font; a csütörtökön bejelentett 1,5 milliárd fontos folyósítás ennek a programnak az első részlete.

A londoni védelmi tárca MTI által idézett ismertetése szerint

a 4,5 milliárd fontos idei katonai támogatásból a brit kormány egyebek mellett több száz légvédelmi rendszert, drónokat és a tűzvonalban harcoló ukrán katonák felszereléséhez szükséges eszközöket vásárol Ukrajna számára.

A tárca szerint London az első idei tranzakció keretében 61 millió font értékű megbízást adott a BAE Systems brit hadiipari konglomerátumnak ágyúcsövek gyártására az ukrán tüzérség részére.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, aki csütörtökön Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, a tárgyalásokon bejelentette azt is, hogy London – szövetségeseivel együtt – új, bővített kiképzési programajánlatot dolgoz ki az ukrán fegyveres erők számára.

A felajánlás értelmében ukrán tisztjelöltek az első számú brit katonai akadémián, Sandhurstben részesülhetnének kiképzésben,

brit tisztjelöltek pedig ukrajnai katonai kollégiumokban vehetnének részt tanfolyamokon, első kézből szerezve hadszíntéri tapasztalatokat az ukrán fegyveres erőktől – áll a londoni védelmi tárca csütörtöki tájékoztatásában.

A minisztérium szerint Zelenszkijjel tartott megbeszélésén Starmer úgy fogalmazott, hogy az új londoni kiképzési programajánlat „semmilyen lehetőséget nem zár ki”.

A tárca nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelent, de kormányforrásokból származó egybehangzó, hosszabb ideje visszatérő brit médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen is kiképzést nyújtson az ukrán fegyveres erőknek.

Az ukrajnai háború kezdete óta eddig 51 ezer ukrán katona részesült kiképzésben Nagy-Britannia területén.

A találkozót követően – amelyen a vezetők aláírták az Ukrajna és az Egyesült Királyság közötti történelmi jelentőségű, 100 éves partnerségi megállapodást – Starmer a Sky News-nak arról beszélt: az Egyesült Királyság „teljes mértékben részt fog venni” az ukrajnai tartós béke fenntartására irányuló erőfeszítések támogatásában.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyság kész-e békefenntartó csapatokat küldeni Ukrajnába egy esetleges tűzszünet megfigyelésére, Starmer elmondta, hogy látogatása során megvitatta a kérdést Zelenszkijjel.

„Számos szövetségesemmel tárgyaltam erről ... beleértve a ma itt lévő Zelenszkij elnököt is” – mondta Starmer a Sky Newsnak adott interjúban.

Idézet
De teljes mértékben ki fogjuk venni a részünket. Mindig is az egyik vezető ország voltunk Ukrajna védelmét illetően, így ebből kiolvasható, hogy teljes mértékben részt fogunk venni”

– tette hozzá.

Eközben Dmitrij Peszkov,a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a Bloomberg hírügynökségnek azt az értesülését, amely szerint Oroszország és Ukrajna Katarban a nukleáris létesítmények biztonságáról tárgyalt.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter-jelöltnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint az ukrajnai rendezés érdekében mind Moszkvának, mind Kijevnek engednie kell,

Peszkov emlékeztetett arra, hogy Oroszország „rendkívül világos és mindenki számára jól ismert” álláspontját Vlagyimir Putyin orosz elnök még nyáron ismertette.

Putyin június 14-én az orosz külügyminisztériumban kijelentette, hogy Oroszország kész a harci cselekmények beszüntetésére és a tárgyalások megkezdésére, amint Kijev bejelenti, hogy visszavonja csapatait a donyecki, luhanszki, a herszoni és zaporizzsjai régióból, és lemond a NATO-csatlakozásról.

Közölte, hogy

Ukrajnának tömbön kívüli, semleges és atomfegyvermentes országnak kell lennie, valamint „demilitarizálást” és „nácitlanítást” kell végrehajtania.

Az orosz elnök értésre adta, hogy Ukrajna legitim vezetésének a parlamentet tartja, és kitért az Oroszország ellen bevezetett szankciók visszavonására is.

Peszkov csütörtökön újabb megalapozatlan vádnak nevezte Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek azt az állítását, miszerint Oroszország világszerte terrortámadásokat tervez teherszállító repülőgépek ellen. Azt mondta, hogy Varsó ezen a téren „igyekszik megőrizni vezető szerepét más európai országokkal szemben”.

Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta:

azoknak a vádaknak, amelyek szerint Moszkvának köze van a balti-tengeri kábelek megrongálódásához, az orosz olajexport akadályozása a célja,

valamint az előfeltételek megteremtése a nemzetközi hajózás önkényes korlátozásához a Balti-tengeren, amelyre több NATO-ország a szövetség belső tengereként tekint.

Zaharova szerint Finnország, Észtország és más uniós országok próbálják szabotázsnak minősíteni a történteket, és miattuk az orosz olajszállító „árnyékflottát” felelőssé tenni.

Az orosz diplomata azzal vádolta meg Washingtont, hogy ő bujtotta fel Kijevet a Török Áramlat gázvezetéket ellátó, a Krasznodari területen lévő Russzkaja kompresszorállomás elleni január 11-i „terrortámadásra”.

Azt hangoztatta, hogy az amerikai és az ukrán fél együttműködik, és „mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a stabil, elfogadható árú, jó minőségű orosz gáz Európába szállítását, és megtisztítsák a piacot a drága amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) számára”.

Zaharova megfogalmazta Oroszország azon elvárását, hogy Törökország segítsen megelőzni a hasonló támadásokat.

Szerinte mindazoknak, akik részt vesznek az infrastrukturális projektekben, ugyanakkor fegyverekkel, drónokkal, egyéb eszközökkel látják el Ukrajnát, „meg kell érteniük, hogy egy bizonyos ponton a két folyamat között rövidzárlat jön létre, és a saját projektjeikre éppen az általuk szállított fegyverekkel csaphatnak le”.

Bírálta Brüsszelnek a Török Áramlat elleni ukrán dróntámadásra adott „lanyha” reagálását.

Aljakszandr Volfovicsnak, a fehérorosz biztonsági tanács államtitkárának azzal az állításával kapcsolatban, amely szerint a Nyugat azt tervezi, hogy a fehérorosz radikálisok erőivel elfoglaltatja a kelet-európai ország egyik régióját, Peszkov leszögezte: Oroszországnak kötelessége szavatolni Fehéroroszország biztonságát, és nem hagyja bajban szövetségesét.

Moszkva szállít gázt Transznisztriának, de Moldova közreműködését kéri
Oroszország kész gázzal megsegíteni a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot, de ehhez szükség van Moldova részvételére is – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
„Moszkva kész segítséget nyújtani, Moldova részéről ehhez pusztán logisztikai lépéseket kellene tenni a szállítás és a szerződéskötés terén. Eddig nem hallottunk nyilatkozatokat az erre való készségről” – mondta
A Dnyeszter menti terület vezetője, Vadim Krasnoselsky szerdán azt hangoztatta, hogy a közeljövőben a „humanitárius segítségnyújtás” részeként újraindulhat a gázszállítás az el nem ismert entitásba.
A Kommerszant című orosz napilap értesülése szerint Moszkva és Tiraszpol azon dolgozik, hogy a szállítás ne az Ukrajnát elkerülő Török Áramlat gázvezetéken történjen, ahogyan azt korábban javasolták, hanem az európai spotpiacon vásároljanak gázt, közvetítő cég segítségével.
Számítások szerint ezzel a konstrukcióval januártól áprilisig napi mintegy 3 millió köbméter gázt szerezhetnének be, 164 millió dollár értékben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Zelenszkij a katonái „figyelmébe ajánlotta” Orbán Viktort

„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.

Zelenszkij a katonái „figyelmébe ajánlotta” Orbán Viktort
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Ukrajna provokációt kiált a magyar hadifoglyok elengedése miatt

A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.

Ukrajna provokációt kiált a magyar hadifoglyok elengedése miatt
2026. március 05., csütörtök

Súlyos börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy Ukrajna javára történő kémkedéssel vádolt román állampolgárt

Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.

Súlyos börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy Ukrajna javára történő kémkedéssel vádolt román állampolgárt
2026. március 05., csütörtök

Azerbajdzsánban is iráni drónok csapódtak be

Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.

Azerbajdzsánban is iráni drónok csapódtak be
Azerbajdzsánban is iráni drónok csapódtak be
2026. március 05., csütörtök

Azerbajdzsánban is iráni drónok csapódtak be

Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Az iráni Forradalmi Gárda nyugtat: „csak” az amerikai, izraeli és európai hajók nem haladhatnak át a Hormuzi-szoroson

Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.

Az iráni Forradalmi Gárda  nyugtat: „csak” az amerikai, izraeli és európai hajók nem haladhatnak át a Hormuzi-szoroson
2026. március 05., csütörtök

Ukrajna bekérette a magyar ügyvivőt a magyar hadifoglyok elengedése miatt, késlekednek a fegyverszüneti tárgyalások

Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.

Ukrajna bekérette a magyar ügyvivőt a magyar hadifoglyok elengedése miatt, késlekednek a fegyverszüneti tárgyalások
2026. március 05., csütörtök

Nem korlátozza a szenátus Trump háborús jogköreit, folytatódnak az Irán elleni csapások

Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.

Nem korlátozza a szenátus Trump háborús jogköreit, folytatódnak az Irán elleni csapások
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Ukrajnai magyar hadifoglyokat adott át az orosz elnök Szijjártó Péternek Moszkvában

Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.

Ukrajnai magyar hadifoglyokat adott át az orosz elnök Szijjártó Péternek Moszkvában
2026. március 04., szerda

Elhalasztották az iráni ajatollah temetését, akinek a likvidálásáról részleteket hoztak nyilvánosságra

Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.

Elhalasztották az iráni ajatollah temetését, akinek a likvidálásáról részleteket hoztak nyilvánosságra
2026. március 04., szerda

Több mint 170 állampolgárt telepít haza Egyiptomból Románia a közel-keleti háború miatt

Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.

Több mint 170 állampolgárt telepít haza Egyiptomból Románia a közel-keleti háború miatt
Hirdetés
Hirdetés