
2010. október 08., 13:352010. október 08., 13:35
A demokráciapárti aktivistát tavaly decemberben tizenegy év börtönre ítélték Kínában „államellenes felforgatás” vádjával. Liu bíráló esszéket írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról, és 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat – egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt – követelő Charta 2008 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá.
„Kína az utóbbi évtizedekben a világ második legnagyobb gazdasága lett, több száz millió ember emelkedett ki a szegénységből, és a politikai részvétel körét is szélesítették. Kína új státusával együtt azonban nőtt az ország felelőssége is” – hangoztatta Thorbjoern Jagland, a norvég bizottság elnöke. Hozzátette: Peking megsért számos olyan nemzetközi megállapodást, amelynek maga is aláírója, illetve nem biztosítja a saját maga meghirdette politikai jogokat.
Emlékeztetett arra, hogy Kínában, illetve az országon kívül egyaránt számos kínai küzd az egyetemes emberi jogokért. A rá kiszabott súlyos büntetések révén Liu Hsziao-po ennek a küzdelemnek a legfőbb jelképévé vált. Az 54 éves Liu, a pekingi egyetem korábbi irodalomprofesszora a legismertebb kínai ellenzékinek számít, az 1989-es Tienanmen téri diáklázadás egyik vezéralakja volt. Az 1990-es években 20 hónapra bebörtönözték, majd három évet töltött egy átnevelő kényszermunkatáborban. A 10 millió svéd koronával (1 millió euró) járó békedíjat december 10-én adják át a norvég fővárosban.
Különben a hongkongi székhelyű Emberi Jogi és Demokrácia Információs Központ – a másként gondolkodó férfi anyósát idéző közleményében – tudatta: a bebörtönzött Liu Hsziao-po felesége tegnap találkozhatott férjével, nyilván azért, hogy tudathassa vele: ő nyerte el az idei béke-Nobel-díjat. A feleséget péntek este óta nem lehetett elérni, akkor azt mondta egy francia hírügynökségnek, hogy rendőrök vannak nála, akik azt mondták, hogy elviszik a Pekingtől 500 kilométerre lévő Lianoning tartományba, ahol a férjét is fogva tartják.
A pekingi kommunista vezetés különben hírzárlatot rendelt el a téma kapcsán: Kínában leállt a BBC televízió élő közvetítése, amikor Oslóban bejelentették a béke-Nobel-díj kitüntetettjét, a hatóságok több tucat ellenzékit őrizetbe vettek, a rendőrök pedig az újságírókat a közelébe sem engedik annak a börtönnek, ahol Liu raboskodik. Sőt a kínai külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, Peking szerint „teljes mértékben ellentétes” Liu Hsziao-po kitüntetése a béke-Nobel-díj elveivel, és a díj odaítélése ártani fog a kínai–norvég kapcsolatoknak. Jonas Gahr Störe norvég külügyminiszter ellenben azt hangsúlyozta, hogy a Béke-Nobel-díj Bizottság az oslói kormánytól független testület, ezért Kína részéről alaptalan lenne a bizottság döntése miatt Norvégia ellen irányuló intézkedést tenni. Jens Stoltenberg norvég kormányfő ugyanakkor a kínai rosszallás ellenére gratulált Liu Hsziao-pónak.
A nemzetközi közösség üdvözölte Liu Hsziao-po kitüntetését, több kormány és civil szervezet is felszólította a kínai kormányt, hogy engedje szabadon a férfit. „Az elmúlt 30 évben Kína hihetetlen gazdasági fejlődésen ment keresztül, százmilliók emelkedtek ki a szegénységből. De ez a kitüntetés arra emlékeztet minket, hogy a gazdasági előrehaladást nem kísérte politikai reform, és hogy minden férfi, nő és gyermek alapvető emberi jogait tisztelni kell” – szögezte le Barack Obama amerikai elnök – aki tavaly maga is megkapta a béke-Nobel-díjat –, felszólítva Kínát a fogva tartott ellenzéki szabadon engedésére.
Ma Jing-zsou tajvani elnök, „történelminek” nevezte a kínai ellenzéki kitüntetését, a japán kormányfő szerint a Béke-Nobel-díj Bizottság döntése üzenet Pekingnek, hogy változtasson az emberi jogok helyzetén, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy nyilatkozott: az, hogy Liu kapta a díjat, „erős üzenet mindenkinek a világban, aki a szabadságért és az emberi jogokért harcol”. Elégedettségének adott hangot a döntéssel kapcsolatban a béke-Nobel-díjjal 1983-ban kitüntetett Lech Walesa egykori lengyel államfő, valamint az elismerés másik tulajdonosa, a dalai láma is, aki szerint az idei béke-Nobel-díjjal a nemzetközi közösség azokat az egyre erőteljesebb hangokat ismerte el, „amelyek Kínát a politikai, jogi és alkotmányos reformok irányába terelnék”.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.