Likvidálni akarták Moldova leggazdagabb emberét

A Moldovai Köztársaságban nyolc, Ukrajnában kilenc embert vettek őrizetbe a tervezett merényletkísérlettel összefüggésben. Az MTI tájékoztatása szerint Vitalie Busuioc ügyész elmondta, a hatóságok tudomására jutott, hogy két ember adott utasítást Plahotniuc meggyilkolására. A gyanúsítottak 100 ezer dollárt kaptak megbízóiktól, s még ugyanennyit vehettek volna át, ha megölték volna Plahotniucot.

A rajtaütés során a rendőrség gránátvetőket, pisztolyokat, mobiltelefonokat, parókákat és álbajuszokat is lefoglalt. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter megerősítette: a hatóságok Plahotniuc elleni merényletkísérletet hiúsítottak meg. Vlad Plahotniucot, a moldovai Demokrata Párt (PDM) alelnökét, illetve a chișinăui parlament volt alelnökét a volt szovjet tagköztársaság leggazdagabb embereként tartják számon. A jelentős politikai befolyással bíró oligarchát összefüggésbe hozták a Moldovában 2015-ben végrehajtott egymilliárd eurós banki sikkasztással is, ám nem indult ellene eljárás.

Az ukrán határőrszolgálat közölte, olyan nyomot találtak, amely bizonyítja, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak Vladimir Plahotniuc ellen készülő merénylet mögött. A moldovai politikust helyi, illetve ukrán bérgyilkosokkal akarták megöletni. A leleplezésüket célzó, szigorúan titkos műveletet – amelyben az ukrán és a moldovai hatóságok szorosan együttműködtek – ukrán részről személyesen Petro Porosenko elnök felügyelte.

Az ukrán határőrszolgálat közleménye szerint a merénylet elkövetése után a tetteseknek azonnal Ukrajnába kellett volna távozniuk a szomszédos Moldovából. A kijevi hatóságok ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a politikus megölésének célja – korábbi esetekhez hasonlóan – az ukrán hatóságok lejáratása és a moldáv-ukrán kapcsolatok aláaknázása volt. A közlemény szerint a merényletre felbérelt bűnbandába olyan személyeket toboroztak össze, akik 2015-2016-ban Kijevben, illetve az ukrán főváros környékén számos súlyos bűncselekményt, gyilkosságot, emberrablást, rablást követtek el.

A készülő merényletről az ukrán határőrség néhány hónapja szerzett tudomást, ami után az ukrán főügyészség rögvest megindította a vizsgálatot. Ezt követően a moldovai és az ukrán hatóságok kivárták, amíg a banda akcióba lépett. Április 6-án a bűnszervezet megkapta a gyilkosság elkövetéséhez a fegyvereket, valamint egy autót a meneküléshez. Április 7-én, a gyilkosságért előlegként beígért pénz átvételekor – tettenérés közben – Moldovában őrizetbe vették az egyik megrendelőt és két szervezőt, valamint elkoboztak négy RPG-26 típusú gránátvetőt, két pisztolyt és lőszereket. A merényletért 200 ezer dollárt ajánlottak a bérgyilkosoknak, ennek felét kapták meg előlegként. Ezzel egy időben Ukrajnában őrizetbe vették a banda vezetőjét és további nyolc tagját, akiktől fegyvereket, lőszereket, a készülő gyilkosságra utaló bizonyítékokat koboztak el.

Kijev nem először vádolja az orosz titkosszolgálatokat azzal, hogy támadásokat, provokációkat hajtanak végre azért, hogy aláaknázzák Ukrajna és a vele szomszédos országok kapcsolatait. A múlt hónap végén a lucki lengyel főkonzulátus elleni gránátvetős támadás után az Ukrán Biztonsági Szolgálat közölte: kiderítette, hogy egy radikális civil szervezet Oroszországban bujkáló vezetője szervezte meg a merényletet az orosz titkosszolgálatok megrendelésére. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a napokban meggyőződésének adott, hogy a beregszászi magyar zászló e héten történt megrongálása mögött is Oroszország áll, és a Kreml ily módon törekszik a magyar-ukrán viszony megrontására.