Az újság értesülései szerint nem Músza Kusza, a Nagy-Britanniába menekült líbiai külügyminiszter az egyetlen, aki a süllyedő hajó elhagyása mellett döntött. Állítólag al-Bagdadi al-Mahmúdi kormányfő – aki egyben a parlament elnöke – szintén a távozást fontolgatja.
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió jelentése szerint többen menekültek Tunéziába Kadhafi szűkebb köréből. A beszámoló egy magas rangú diplomatáról, Sokri Gánemről, a nemzeti olajvállalat vezetőjéről, valamint Buzeid Dordáról, a titkosszolgálat első emberéről ejtett szót. Utóbbi kettő tagadta, hogy elhagyta volna az országot.
A líbiai állami televízió nyilvánosságra hozott egy Dordával készített telefonos interjút, amelyben a hírszerzés vezetője elmondta, hogy nem fogja elárulni a népet és a vezetőt. Dorda azt állította, meg sem fordult a fejében, hogy búcsút intsen Líbiának, és a történtek ellenére rendületlenül kitart Kadhafi mellett.
A líbiai külügyminiszter szerdai távozása után csütörtökön újabb magas rangú diplomata jelentette be lemondását, Kadhafi pedig fenyegetést intézett a Nyugathoz.
Ali Abdel-Szalam el-Treki egykori líbiai külügyminisztert a felkelés első napjaiban hazája ENSZ nagykövetévé nevezték ki. A lemondásáról szóló közleményét számos líbiai ellenzéki honlap közölte csütörtökön.
Szerdán Musza Kusza líbiai külügyminiszter Londonba utazott, és ott jelentette be, hogy lemond posztjáról. A távozások jelzik Moammer Kadhafi líbiai vezető rezsimjének megrendülését, ami ösztönzőleg hat az ország keleti részén visszavonulásra kényszerített felkelőkre.
Két héttel ezelőtt líbiai kormánytisztviselők nagyobb csoportja érkezett Tunéziába, de helyszíni beszámolók szerint a hét közepén is több diplomáciai jelzéssel ellátott jármű távozott Líbiából.
Nemcsak a vezetők, az átlagemberek is menekülnek. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, António Guterres csütörtöki kairói látogatásán drámainak nevezte az észak-afrikai országban uralkodó állapotokat. Körülbelül 400 ezer ember menekült Líbiából a szomszédos Egyiptomba és Tunéziába, sokan pedig a harcoló lázadók és kormányerők közötti senki földjén rekedtek: az ő helyzetüket Guterres kétségbeejtőnek nevezte.
Kadhafi egyébként csütörtökön kiadott nyilatkozatában azzal vádolta a Nyugatot, hogy olyan háborút robbantott ki muzulmánok és keresztények között, amelynek irányítása kicsúszik a kezéből.
„Ha folytatják, a világ egy igazi keresztes háborúba sodródik. Elindítottak valami veszélyeset, amely fölött elveszítik az ellenőrzést, így az irányíthatatlanná válik” – hangzik a televízióban felolvasott üzenet.
„Megsemmisítették népeik és a líbiai nép közös érdekeit, aláásták a békét, elpusztítottak polgári lakosokat, és vissza akarnak bennünket űzni a középkorba” – szól Kadhafi üzenete.
A líbiai vezető a felkelés első napjaiban rendszeresen tartott a televízió által közvetített beszédeket, de már néhány napja nem jelenik meg a nyilvánosság előtt. Hivatalos források szerint változtatni kellett napirendjén azt követően, hogy Tripoliban találat érte a rezidenciáját is magába foglaló, nagy erőkkel őrzött központi épületegyüttest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!