
Archív
Fotó: Kremlin.ru
Oroszországnak áttörésre van szüksége az élet minden területén – hangsúlyozta elnöki beiktatási beszédében Vlagyimir Putyin a moszkvai Kremlben.
2018. május 07., 13:232018. május 07., 13:23
2018. május 07., 13:302018. május 07., 13:30
Elmondta: kötelességének és élete értelmének tartja, hogy mindent megtegyen Oroszország jövője érdekében. Az országnak az elnök szerint korszerűnek és dinamikusnak kell lennie, lépést kell tartania a globális változásokkal, és nyitottnak kell maradnia a párbeszédre. Az elnök szerint az ország védelme és biztonsága szavatolva van, amire ügyelni fog a jövőben is. Beszédében nagy fontosságot tulajdonított az életszínvonal emelésének és a szociális biztonság erősítésének, valamint az ország egységnek, öntudtának és hagyományainak.
„Oroszországnak több mint ezeréves története során nem egyszer kellett zűrzavarral és megpróbáltatásokkal szembenéznie,
Putyin a Nagy Kreml-palota András-termében tette le az esküt, az ünnepségre ötezer vendéget hívtak meg; a politikai, a gazdasági, a kulturális élet és a média meghatározó személyiségei mellett az elnökválasztási csapat önkénteseit. Az elnök az eskütétel után megtekintette a Kreml díszezredének felvonulását, amely alatt 30 ágyúlövés dördült el.
A 65 éves Putyin, aki negyedik elnöki ciklusát kezdi Oroszország élén, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 76,7 százalékával nyerte meg a március 18-i elnökválasztást. A hétfői eskütételét követően újabb hat évig kormányozhatja az országot.
A jogi végzettségű elnök 1991-ig a KGB-ben szolgált, majd megfordult a szentpétervári önkormányzat vezetésében és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatói posztján is. 1999 augusztusában ügyvezető miniszterelnökké nevezte ki Borisz Jelcin elnök. Jelcin kiválasztott utódjaként, annak idő előtti lemondását követően, 1999. december 31-én lett ügyvezető államfő. Az elnöki posztra először 2000. március 26-án választották meg, majd 2004-ben újrázott.
Mivel az alkotmányos korlátozás miatt kettőnél többször nem lehetett egymás után államfő, 2008-tól 2012-ig miniszterelnök volt, majd – az elnöki posztot ebben az időszakban betöltő Dmitrij Medvegyevvel helyet cserélve – visszatért az elnöki hivatalba, amelynek mandátumát időközben hatévesre hosszabbították meg.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
szóljon hozzá!