
Fotó: Twitter/Mike Eckel
Lengyelország készen áll, hogy nemzetközi együttműködés keretében még ezen a héten elküldje nyomozóit Ukrajnába, a Kijev melletti Bucsában történt vérengzés helyszínére – közölte kedden a lengyel közszolgálati rádióban Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.
2022. április 05., 12:012022. április 05., 12:01
2022. április 05., 12:022022. április 05., 12:02
A diplomata felidézte: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő előző nap szólított fel nemzetközi vizsgálóbizottság felállítására, amely az Ukrajna orosz megtámadása során elkövetett „népirtás” körülményeivel foglalkozna.
A vizsgálat hatékonysága érdekében minél gyorsabb bizonyítási eljárás szükséges, hiszen a bizonyíték, a nyomok nagyon gyorsan megsemmisülhetnek, ami megnehezítené a későbbi eljárást, az elkövetők azonosítását és megbüntetését – mondta el Jablonski.
Közölte: tárcája hétfőn az ukrán féllel, valamint más, a bizonyítékok gyűjtésébe, a dokumentációs folyamatba bekapcsolódni szándékozó államok képviselőivel tárgyalt.
– tette hozzá.
Felidézte: Lengyelországban már léteznek olyan kezdeményezések, amelyek az ukrajnai menekültek körében tanúvallomásokat gyűjtenek az orosz háborús bűntettekről.
A Kijevtől 30 kilométerre fekvő Bucsában legalább 330-350 holttestet találták az orosz csapatok elvonulása után, az áldozatok pontos száma még nem ismert. Az ukrán hatóságok hétfőn már vizsgálatot indítottak a főváros környékén elkövetett esetleges orosz háborús bűntettek ügyében.
A legújabb, Maxra Technologies által készített műholdfelvételek alapján megdőlni látszik Oroszország magyarázata, amely szerint a Bucsa városában heverő holttestek csak csapataik kivonulását követően kerültek az utcákra – számolt be róla a Fox News. A cég állítása szerint az alábbi képek március 18-án, 19-én és 31-én készültek.
A tömeggyilkossággal kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt, kifejtette, az orosz hadviselés sajátossága, amit Bucsával tettek.

Az orosz hadsereg által Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok a megszállásra vonatkozó nemzetközi jog hatálya alá tartoznak, az Európai Unió ezért is sürgős feladatként szankciókat készít elő Oroszországgal szemben.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!