Fotó: Agerpres
2009. szeptember 03., 09:392009. szeptember 03., 09:39
„A Kommunista Párt vezetőjeként nem kívánok betölteni egy meglehetősen gyanús és kétértelmű tisztséget, nem akarom többé ellátni az államelnöki teendőket ebben az ország és a párt számára egyaránt mérföldkőnek számító időszakban. Sem erkölcsi, sem politikai okom nem maradt a funkció betöltésére, miután határozottan nem értek egyet azzal, ahogyan mások elképzelik az ország irányítását” – nyilatkozta az államfői posztot 2001 óta betöltő Vladimir Voronin. A moldovai alkotmány értelmében az államfő távozása után a házelnök válik ügyvezető köztársasági elnökké.
A kommunista elnök döntése egyértelműen összefügg azzal, hogy a chişinăui törvényhozás múlt heti alakuló ülésén a liberális párti Mihai Ghimput választotta meg házelnöknek az Európai Integrációért néven koalíciót alkotó kormánypárti képviselők voksaival. Az ellenzékbe szorult kommunisták a szavazás előtt kivonultak az ülésteremből. A parlament tegnap folytatta munkáját, de az alakuló üléshez hasonlóan a képviselőknek csaknem a fele nem volt jelen az ülésteremben. A kommunista párt végrehajtó bizottságának egyik tagja, Mark Tkaciuk előzőleg közölte, hogy pártja azért nem lesz jelen az ülésen, mert panaszt emelt az alkotmánybíróságnál a pénteken hozott döntések, egyebek mellett a parlamenti elnök megválasztása ellen.
Tkaciuk szerint a képviselők az alkotmány több pontját megsértették, és áthágták a házszabályt is, amely tíz napot ad nekik a frakciók megalakítására. Mint arról már beszámoltunk, a kormányzásra készülő négy párt Vlad Filatot, a Moldovai Liberális Demokrata Párt elnökét jelöli kormányfőnek, de az új miniszterelnök személyére csak az új államfő tehetne javaslatot. Az új államfő megválasztásához kétharmados többségre, azaz 61 szavazatra van szükség, de a kormánypártok csak 53 mandátummal rendelkeznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok