
Fotó: Agerpres
2009. szeptember 03., 09:392009. szeptember 03., 09:39
„A Kommunista Párt vezetőjeként nem kívánok betölteni egy meglehetősen gyanús és kétértelmű tisztséget, nem akarom többé ellátni az államelnöki teendőket ebben az ország és a párt számára egyaránt mérföldkőnek számító időszakban. Sem erkölcsi, sem politikai okom nem maradt a funkció betöltésére, miután határozottan nem értek egyet azzal, ahogyan mások elképzelik az ország irányítását” – nyilatkozta az államfői posztot 2001 óta betöltő Vladimir Voronin. A moldovai alkotmány értelmében az államfő távozása után a házelnök válik ügyvezető köztársasági elnökké.
A kommunista elnök döntése egyértelműen összefügg azzal, hogy a chişinăui törvényhozás múlt heti alakuló ülésén a liberális párti Mihai Ghimput választotta meg házelnöknek az Európai Integrációért néven koalíciót alkotó kormánypárti képviselők voksaival. Az ellenzékbe szorult kommunisták a szavazás előtt kivonultak az ülésteremből. A parlament tegnap folytatta munkáját, de az alakuló üléshez hasonlóan a képviselőknek csaknem a fele nem volt jelen az ülésteremben. A kommunista párt végrehajtó bizottságának egyik tagja, Mark Tkaciuk előzőleg közölte, hogy pártja azért nem lesz jelen az ülésen, mert panaszt emelt az alkotmánybíróságnál a pénteken hozott döntések, egyebek mellett a parlamenti elnök megválasztása ellen.
Tkaciuk szerint a képviselők az alkotmány több pontját megsértették, és áthágták a házszabályt is, amely tíz napot ad nekik a frakciók megalakítására. Mint arról már beszámoltunk, a kormányzásra készülő négy párt Vlad Filatot, a Moldovai Liberális Demokrata Párt elnökét jelöli kormányfőnek, de az új miniszterelnök személyére csak az új államfő tehetne javaslatot. Az új államfő megválasztásához kétharmados többségre, azaz 61 szavazatra van szükség, de a kormánypártok csak 53 mandátummal rendelkeznek.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.