Hirdetés

Lejár az atomfegyvereket korlátozó amerikai–orosz egyezmény – de mi lesz helyette?

lejár

Lesz új egyezmény? A lejárt megállapodás helyett egyelőre nem körvonalazódik másik

Fotó: AZ Egyesült Államok védelmi minisztériuma

Csütörtöktől a világ még kevésbé biztonságos lehet, mint eddig, miután lejár az Egyesült Államok és Oroszország között megkötött, a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló új START szerződés.

Krónika

2026. február 05., 21:122026. február 05., 21:12

Az orosz külügyminisztérium szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok „figyelmen kívül hagyta” az új START nukleáris fegyverzet-ellenőrzési megállapodás további 12 hónappal történő meghosszabbítására irányuló javaslatát, és „sajnálatosnak” nevezte Washington válaszát. Az új START-szerződés, amelyet Oroszország és az Egyesült Államok 2010-ben írt alá, és amelycsütörtökön jár le,

kölcsönös korlátozásokat szab a stratégiai nukleáris robbanófejekre és indítóeszközökre.

Hirdetés

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2025 szeptemberében javasolta, hogy Moszkva és Washington egyezzen meg a szerződés korlátozásainak további egy évvel történő fenntartásáról. A szerződés lejárta előtti napon, szerdán közzétett nyilatkozatában az orosz külügyminisztérium bírálta az Egyesült Államokat, amiért

nem reagált Putyin ajánlatára.

„Lényegében szándékosan figyelmen kívül hagyják az ötleteinket. Ez a (amerikai) megközelítés tévesnek és sajnálatosnak tűnik” – áll a minisztérium nyilatkozatában. A nyilatkozat szerint Oroszország „felelősségteljesen és körültekintően” fog cselekedni, de „továbbra is készen áll határozott katonai-műszaki ellenintézkedések meghozatalára a nemzetbiztonságot fenyegető további potenciális veszélyek enyhítése érdekében”.

Donald Trump amerikai elnök még nem tett bejelentést az új START közelgő lejárta kapcsán, de korábban azt mondta:

ha lejár, lejár, majd jobb megállapodást kötnek.

A Fehér Ház egyik tisztségviselője szerdán a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy Trump „dönteni fog a nukleáris fegyverek ellenőrzésének jövőjéről, amit saját ütemterve szerint fog tisztázni”. Trump „jelezte, hogy szeretné fenntartani a nukleáris fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, és bevonni Kínát a fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokba” – mondta a tisztségviselő. Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábbi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Trump „később” fog nyilatkozni az új START-szerződésről, és hangsúlyozta, hogy

fontos Kína bevonása a fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokba.

„Nyilvánvaló, hogy az elnök a múltban egyértelműen kijelentette, hogy a 21. században valódi fegyverzet-ellenőrzéshez lehetetlen Kínát kihagyni, mivel hatalmas és gyorsan növekvő készletei vannak” – mondta Rubio.

Az új START-szerződés értelmében a két nagyhatalom mindegyike legfeljebb 1550 bevethető stratégiai nukleáris robbanófejjel, 700 interkontinentális ballisztikus rakétával, tengeralattjáróról indítható rakétával és bevethető nehéz bombázóval, valamint összesen 800 indítóberendezéssel rendelkezhet.

Oroszország jelenleg a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkezik. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint 2024-ben az Egyesült Államok 3708, Oroszország pedig 4380 nukleáris robbanófejjel rendelkezett, a leszerelt fegyverek nélkül. Kína eközben az elmúlt öt évben megduplázta nukleáris arzenáljának méretét, 300-ról 600-ra – jelentette a SIPRI. Az Arms Control Association nevű amerikai székhelyű nonprofit szervezet szerint

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyaránt kevesebb mint 800 stratégiai indítóberendezése van, míg Kína becslések szerint 550-nel rendelkezik.

Daryl G. Kimball, az Arms Control Association ügyvezető igazgatója sürgette a Trump-kormányzatot, hogy adjon egyértelműbb választ az új START-szerződés lejárta kapcsán, és fogadja el a szerződésben meghatározott mennyiségi korlátozások fenntartását.

„Ha a Trump-kormány továbbra is elutasítja a nukleáris fegyverzet-ellenőrzési diplomáciát Oroszországgal, és úgy dönt, hogy növeli az Egyesült Államok stratégiai arzenáljában elhelyezett nukleáris fegyverek számát, az csak arra fogja ösztönözni Oroszországot, hogy kövesse példáját, és Kínát, hogy felgyorsítsa folyamatban lévő stratégiai felépítését” – mondta Kimball egy nyilatkozatában. John Erath, a Center for Arms Control and Non-Proliferation (Fegyverzetellenőrzési és Nonproliferációs Központ) vezető politikai igazgatója szerint az új START-szerződés vége nem feltétlenül jelenti a fegyverzetellenőrzés végét, de figyelmeztetett, hogy

a megállapodás lejárata új globális fegyverkezési versenyt indíthat el.

„Most már Oroszországnak és az Egyesült Államoknak sem áll jogi akadály az útjában az arzenáljuk újjáépítésére, és könnyen előfordulhat, hogy újra a hidegháborúban találjuk magunkat” – mondta Erath szerdai nyilatkozatában. „A jó hír az, hogy az új START-szerződés vége nem feltétlenül jelenti a nukleáris fegyverzet-ellenőrzés végét. Bár az START ma már nem hosszabbítható meg, Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnökök dönthetnek úgy, hogy tiszteletben tartják a szerződés által a nukleáris arzenálokra vonatkozóan megállapított számbeli korlátokat” – tette hozzá.

Az Ukrajna elleni invázió 2022-es megkezdése óta Oroszország többször is nukleáris fenyegetéseket fogalmazott meg Ukrajna és nyugati partnerei ellen. A 2025-ben közzétett műholdas felvételek azt mutatták, hogy

Oroszország az elmúlt években legalább öt, az európai határok közelében található, nukleáris tevékenységhez kapcsolódó létesítményt bővített és korszerűsített.

A BBC eközben emlékeztet: az új START szerződés lejárta aggasztó tendenciát mutat. Más, régóta fennálló fegyverkorlátozási szerződések máris hatályukat vesztették. Ezek közé tartoznak:

  • A közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló megállapodás, amely nagyrészt megszüntette a rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítését Európában
  • A Nyitott Égbolt Szerződés, amely lehetővé tette a szerződő felek, köztük az Egyesült Államok és Oroszország számára, hogy fegyvertelen felderítő repüléseket hajtsanak végre egymás területén a katonai erők megfigyelése céljából
  • Az Európai Hagyományos Fegyveres Erők Szerződése, amely korlátozta a tankok, csapatok és tüzérségi rendszerek számát, amelyeket Oroszország és a NATO erői Európában telepíthettek
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 31., vasárnap

Politikai háború: Sulyok Tamás szembemegy Magyar Péter ultimátumával

Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.

Politikai háború: Sulyok Tamás szembemegy Magyar Péter ultimátumával
Hirdetés
2026. május 30., szombat

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin

Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin
2026. május 30., szombat

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat

Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat
2026. május 30., szombat

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában

Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában
Hirdetés
2026. május 30., szombat

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem

Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem
2026. május 29., péntek

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón

Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón
2026. május 29., péntek

Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthat fel az Európai Bizottság

Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.

Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthat fel az Európai Bizottság
Hirdetés
2026. május 29., péntek

Drónincidens: Oroszország gyors válaszlépésekre készül a konstancai főkonzul kiutasítása miatt

Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.

Drónincidens: Oroszország gyors válaszlépésekre készül a konstancai főkonzul kiutasítása miatt
2026. május 29., péntek

Medvegyev: ki kell deríteni, kinek a drónja csapódott a romániai panelházba

Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.

Medvegyev: ki kell deríteni, kinek a drónja csapódott a romániai panelházba
2026. május 29., péntek

Magyar Pétert dicsérte a Kreml szóvivője: „elvárnánk, hogy minden ország ilyen döntést hozzon”

Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.

Magyar Pétert dicsérte a Kreml szóvivője: „elvárnánk, hogy minden ország ilyen döntést hozzon”
Hirdetés
Hirdetés