Lejár az atomfegyvereket korlátozó amerikai–orosz egyezmény – de mi lesz helyette?

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2025 szeptemberében javasolta, hogy Moszkva és Washington egyezzen meg a szerződés korlátozásainak további egy évvel történő fenntartásáról. A szerződés lejárta előtti napon, szerdán közzétett nyilatkozatában az orosz külügyminisztérium bírálta az Egyesült Államokat, amiért

„Lényegében szándékosan figyelmen kívül hagyják az ötleteinket. Ez a (amerikai) megközelítés tévesnek és sajnálatosnak tűnik” – áll a minisztérium nyilatkozatában. A nyilatkozat szerint Oroszország „felelősségteljesen és körültekintően” fog cselekedni, de „továbbra is készen áll határozott katonai-műszaki ellenintézkedések meghozatalára a nemzetbiztonságot fenyegető további potenciális veszélyek enyhítése érdekében”.

Donald Trump amerikai elnök még nem tett bejelentést az új START közelgő lejárta kapcsán, de korábban azt mondta:

A Fehér Ház egyik tisztségviselője szerdán a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy Trump „dönteni fog a nukleáris fegyverek ellenőrzésének jövőjéről, amit saját ütemterve szerint fog tisztázni”. Trump „jelezte, hogy szeretné fenntartani a nukleáris fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, és bevonni Kínát a fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokba” – mondta a tisztségviselő. Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábbi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Trump „később” fog nyilatkozni az új START-szerződésről, és hangsúlyozta, hogy

„Nyilvánvaló, hogy az elnök a múltban egyértelműen kijelentette, hogy a 21. században valódi fegyverzet-ellenőrzéshez lehetetlen Kínát kihagyni, mivel hatalmas és gyorsan növekvő készletei vannak” – mondta Rubio.

Oroszország jelenleg a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkezik. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint 2024-ben az Egyesült Államok 3708, Oroszország pedig 4380 nukleáris robbanófejjel rendelkezett, a leszerelt fegyverek nélkül. Kína eközben az elmúlt öt évben megduplázta nukleáris arzenáljának méretét, 300-ról 600-ra – jelentette a SIPRI. Az Arms Control Association nevű amerikai székhelyű nonprofit szervezet szerint

Daryl G. Kimball, az Arms Control Association ügyvezető igazgatója sürgette a Trump-kormányzatot, hogy adjon egyértelműbb választ az új START-szerződés lejárta kapcsán, és fogadja el a szerződésben meghatározott mennyiségi korlátozások fenntartását.

„Ha a Trump-kormány továbbra is elutasítja a nukleáris fegyverzet-ellenőrzési diplomáciát Oroszországgal, és úgy dönt, hogy növeli az Egyesült Államok stratégiai arzenáljában elhelyezett nukleáris fegyverek számát, az csak arra fogja ösztönözni Oroszországot, hogy kövesse példáját, és Kínát, hogy felgyorsítsa folyamatban lévő stratégiai felépítését” – mondta Kimball egy nyilatkozatában. John Erath, a Center for Arms Control and Non-Proliferation (Fegyverzetellenőrzési és Nonproliferációs Központ) vezető politikai igazgatója szerint az új START-szerződés vége nem feltétlenül jelenti a fegyverzetellenőrzés végét, de figyelmeztetett, hogy

„Most már Oroszországnak és az Egyesült Államoknak sem áll jogi akadály az útjában az arzenáljuk újjáépítésére, és könnyen előfordulhat, hogy újra a hidegháborúban találjuk magunkat” – mondta Erath szerdai nyilatkozatában. „A jó hír az, hogy az új START-szerződés vége nem feltétlenül jelenti a nukleáris fegyverzet-ellenőrzés végét. Bár az START ma már nem hosszabbítható meg, Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnökök dönthetnek úgy, hogy tiszteletben tartják a szerződés által a nukleáris arzenálokra vonatkozóan megállapított számbeli korlátokat” – tette hozzá.

Az Ukrajna elleni invázió 2022-es megkezdése óta Oroszország többször is nukleáris fenyegetéseket fogalmazott meg Ukrajna és nyugati partnerei ellen. A 2025-ben közzétett műholdas felvételek azt mutatták, hogy

A BBC eközben emlékeztet: az új START szerződés lejárta aggasztó tendenciát mutat. Más, régóta fennálló fegyverkorlátozási szerződések máris hatályukat vesztették. Ezek közé tartoznak:

• A közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló megállapodás, amely nagyrészt megszüntette a rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítését Európában
• A Nyitott Égbolt Szerződés, amely lehetővé tette a szerződő felek, köztük az Egyesült Államok és Oroszország számára, hogy fegyvertelen felderítő repüléseket hajtsanak végre egymás területén a katonai erők megfigyelése céljából
• Az Európai Hagyományos Fegyveres Erők Szerződése, amely korlátozta a tankok, csapatok és tüzérségi rendszerek számát, amelyeket Oroszország és a NATO erői Európában telepíthettek