
Legalább huszonöten meghaltak a kormányellenes tüntetők és a rendvédelmi szervek kijevi összecsapásaiban szerda reggelig – közölte a kijevi városvezetés egészségügyi osztálya. A közlemény szerint 351-en kértek orvosi segítségnyújtást, közülük 241 embert szállítottak kórházba.
2014. február 19., 12:182014. február 19., 12:18
2014. február 19., 12:232014. február 19., 12:23
Közben a belügyminisztérium tájékoztatása alapján a rendvédelmi erők kilenc tagja halt bele lőfegyverek okozta sebesülésekbe.
A belügyi tárca adatai szerint viszont 371 belügyi alkalmazott szorult orvosi ellátásra, közülük 349 kórházi ápolásra. A tárca arról számolt be, hogy hetvennégy rendőrt lőfegyverrel sebesítettek meg. Ellenzéki források az összes sérült számát ezer fölöttire becsülik.
Egy újságíró is életét vesztette: kórházba szállítása után belehalt lőtt sebeibe a Vesztyi című lap munkatársa. A férfit állítólag kirángatták a taxiból, megverték, majd mellkason lőtték.
Eközben a hatóságok felszólítása ellenére sem hagyják el Kijev főterét a kormányellenes tüntetők. Helyszíni tudósítások szerint a tiltakozók forradalmi dalokat énekelnek, táplálják az égő barikádok lángjait – így emelve égő falat a belügyi egységek elé –, és köveket halmoznak fel, hogy felkészüljenek a rendőrség újabb rohamára.
A belügyi alakulatok körbevették a teret, amely most már gyalogosan is csak déli irányból a főutcáról, a híres Beszarabka piac felől közelíthető meg.
Reggel a tűzoltóknak abba kellett hagyniuk az oltást a tüntetők „nemzeti ellenállási\" parancsnokságának helyet adó szakszervezetek székházában, mivel a lángoló épület negyedik és ötödik szintje között beomlás történt. Az épületből 30 személyt menekítettek ki.
A fővárosi metró továbbra is zárva tart, „terrorveszélyre” hivatkozva várhatóan egész nap nem is nyitják meg a forgalom elől. A városvezetés arra kérte a kijevieket, hogy saját járművel ne induljanak útnak, különösen a belvárosban ne közlekedjenek, hanem használják inkább a felszíni tömegközlekedési eszközöket, amelyek sűrűbben járnak majd.
Andrij Portnov, az ukrán államfő kabinetfőnökének helyettese eközben kijelentette, hogy az összecsapásokkal összefüggésben elkövetett törvénysértések súlyos bűncselekményeknek számítanak.
A törvény a legszigorúbban bünteti a fegyverek zsákmányolását, a katonai és belügyminisztériumi létesítmények elfoglalását, továbbá terrorizmusnak tekinti a szándékos gyújtogatást, gyilkosságot, kínzást és megfélemlítést, valamint a bűncselekmények végrehajtásával való fenyegetést. Felszólította azokat, akik „elkövették ezeket a bűncselekményeket”: tegyék le a fegyvert és adják meg magukat a hatóságoknak, hogy elkerüljék a súlyosabb büntetést.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár eközben ismételten a vérontás beszüntetésére szólította fel az ukrán hatóságokat és a tüntetőket. Szavai szerint „sokkolták” őt a Kijevben történt erőszakcselekmények.
Az ENSZ-főtitkár az erőszak elharapódzása miatt fejezte ki komoly aggodalmát, és New Yorkban helyi idő szerint kedd este immár másodszor szólította önmérsékletre a szembenállókat. Úgy fogalmazott közleményében, hogy elsődleges cél a további instabilitás és vérontás elkerülése. Mindenkinek arra kell összpontosítania szerinte, hogy mihamarabb visszavezesse Ukrajnát a demokrácia és fejlődés útjára.
Geoffrey R. Pyatt kijevi amerikai nagykövet kedd éjjel közölte: „ettől a pillanattól fogva az Egyesült Államok Viktor Janukovics elnököt tartja felelősnek mindazért, ami jelenleg Ukrajnában zajlik”. A diplomata azután nyilatkozott, hogy megbeszéléseket folytatott az ukrán külügyminisztériumban.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!