Fotó: Orosz külügyminisztérium
Diplomáciai csatornákon jelezte az Egyesült Államok, hogy nem kíván és nem fog közvetlenül harcolni Oroszországgal, és nem küld katonai szakembereket Ukrajnába a Patriot légelhárító rendszerekkel együtt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna szerdai Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.
2022. december 28., 21:552022. december 28., 21:55
2022. december 28., 22:412022. december 28., 22:41
Elmondta, hogy a washingtoni orosz nagykövetség a megmaradt csatornákon érdeklődött afelől, hogy vajon a Patriot-ütegek Kijevnek történő átadásáról szóló döntés azt jelenti-e, hogy amerikai szakemberek lesznek jelen Ukrajnában?
„Elég részletesen elmagyarázták nekünk, hogy ezt nem tervezik, pontosan azért, mert az amerikaiak nem akarnak és nem is fognak közvetlenül háborúzni Oroszország ellen” – mondta Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője szerint több száz amerikai katona tartózkodik jelenleg Ukrajnában, a jelenlét már a 2014-es „államcsíny” előtt elkezdődött, a katonai attasé hivatala pedig közvetlen tanácsadást, „sőt talán annál többet is” nyújt Kijevnek. Azt mondta, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottai legalább egy emeletet elfoglaltak az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU).
„Ellenünk a kollektív Nyugat harcol, élén az atomhatalom Egyesült Államokkal. Ezt a háborút már elég régen az Egyesült Államok által (2014-ben) megrendezett ukrajnai államcsíny nyomán meghirdették ellenünk” – hangoztatta.
Logikátlannak ítélte meg Joe Biden amerikai elnök kijelentéseit, aki egyszer arról beszél, hogy Ukrajnának győznie kell a harmadik világháború elkerülése érdekében, máskor meg arról, hogy az Egyesült Államok nem fog közvetlenül Oroszország ellen harcolni, különben harmadik világháború lesz.
Kifogásolta, hogy a két országnak nincs csatornája párbeszédre. Jónak és hasznosnak nevezte, hogy a vezérkari főnök és a védelmi miniszterek olykor beszélnek egymással, de ez szerinte csak arra korlátozódik, hogy óvatosnak kell lenni.
Lavrov arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben több informális ajánlatot tett az orosz félnek találkozók megtartására, amelyekre Moszkva pozitívan reagált, de ezek a kezdeményezések egy kivételével nem jártak eredménnyel. Az egyetlen kivétel, mint mondta, William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójának november 14-i ankarai találkozója volt.
A tavasszal megszakadt orosz-ukrán egyezkedésre hivatkozva azt állította, Washington nem engedi Kijevet béketárgyalásokat folytatni Moszkvával, azt remélve, hogy Ukrajna annyira kimerítheti Oroszországot, amennyire az az Egyesült Államoknak megfelel. Vlagyimir Putyin orosz elnökre hivatkozva azt mondta, hogy közben Moszkvát szokták azzal vádolni, hogy nem hajlandó tárgyalni, nincsenek komoly javaslatok.
Az Ukrajnába érkező nyugati fegyverszállítmányokkal kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hivatásos katonáknak van tervük ennek megállítására. Az amerikai álláspont „nagyon komoly módosulásának” nevezte a Pentagon egy névtelenül nyilatkozó illetékesének azt a kijelentését, miszerint az Egyesült Államok nem tilthatja meg az ukrán fegyveres erőknek, hogy a Krím támadásával próbálkozzanak.
„Sokatmondó” megnyilvánulásnak nevezte, hogy miközben a kongresszusban a katonai költségvetésből ki akarják zárni az ukrán Azov ezred támogatását, az amerikai védelmi minisztérium ennek az ellenkezőjére törekszik.
A miniszter közvetlenül az ukrajnai konfliktusról szólva azt mondta, hogy az orosz fél nem bocsátkozik feltűnő spontán támadó akciókba, az ukrántól eltérően, amely szerinte rendszerint nem számol a veszteségekkel, csak azért, hogy „itt és ma” médiahatást érjen el, hogy a Nyugat továbbra is „az igazi demokrácia képviselőjeként” dicsérje a jelenlegi kijevi vezetést.
„Szeretnénk mihamarabb lezárni ezt a helyzetet, lezárni ezt a háborút, amelyet a Nyugat készített elő, és amelyet végül Ukrajnán keresztül szabadított ránk, de számunkra a katonák élete, a harci övezetben maradt civilek élete az elsődleges” – fogalmazott Lavrov.
Ismételten elmondta, hogy Oroszország biztosítani akarja az ukrajnai „különleges hadművelet” céljainak elérését. Prioritásnak nevezte Oroszország négy „új” – Ukrajnától elcsatolt – régiójának megszabadítását az „elnácítás” veszélyétől. A legfontosabb célok között nevezte annak megakadályozását is, hogy Oroszország biztonságát fenyegető veszélyek alakuljanak ki és maradjanak fenn Ukrajna területén.
Lavrov egyébként szerdán telefonon köszönetet mondott szaúdi hivatali partnerének, Fajszál bin Farhan asz-Szaúdnak az ukrajnai kiútkereséshez való hozzájárulásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!