
Fotó: Orosz külügyminisztérium
Diplomáciai csatornákon jelezte az Egyesült Államok, hogy nem kíván és nem fog közvetlenül harcolni Oroszországgal, és nem küld katonai szakembereket Ukrajnába a Patriot légelhárító rendszerekkel együtt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna szerdai Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.
2022. december 28., 21:552022. december 28., 21:55
2022. december 28., 22:412022. december 28., 22:41
Elmondta, hogy a washingtoni orosz nagykövetség a megmaradt csatornákon érdeklődött afelől, hogy vajon a Patriot-ütegek Kijevnek történő átadásáról szóló döntés azt jelenti-e, hogy amerikai szakemberek lesznek jelen Ukrajnában?
„Elég részletesen elmagyarázták nekünk, hogy ezt nem tervezik, pontosan azért, mert az amerikaiak nem akarnak és nem is fognak közvetlenül háborúzni Oroszország ellen” – mondta Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője szerint több száz amerikai katona tartózkodik jelenleg Ukrajnában, a jelenlét már a 2014-es „államcsíny” előtt elkezdődött, a katonai attasé hivatala pedig közvetlen tanácsadást, „sőt talán annál többet is” nyújt Kijevnek. Azt mondta, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottai legalább egy emeletet elfoglaltak az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU).
„Ellenünk a kollektív Nyugat harcol, élén az atomhatalom Egyesült Államokkal. Ezt a háborút már elég régen az Egyesült Államok által (2014-ben) megrendezett ukrajnai államcsíny nyomán meghirdették ellenünk” – hangoztatta.
Logikátlannak ítélte meg Joe Biden amerikai elnök kijelentéseit, aki egyszer arról beszél, hogy Ukrajnának győznie kell a harmadik világháború elkerülése érdekében, máskor meg arról, hogy az Egyesült Államok nem fog közvetlenül Oroszország ellen harcolni, különben harmadik világháború lesz.
Kifogásolta, hogy a két országnak nincs csatornája párbeszédre. Jónak és hasznosnak nevezte, hogy a vezérkari főnök és a védelmi miniszterek olykor beszélnek egymással, de ez szerinte csak arra korlátozódik, hogy óvatosnak kell lenni.
Lavrov arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben több informális ajánlatot tett az orosz félnek találkozók megtartására, amelyekre Moszkva pozitívan reagált, de ezek a kezdeményezések egy kivételével nem jártak eredménnyel. Az egyetlen kivétel, mint mondta, William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójának november 14-i ankarai találkozója volt.
A tavasszal megszakadt orosz-ukrán egyezkedésre hivatkozva azt állította, Washington nem engedi Kijevet béketárgyalásokat folytatni Moszkvával, azt remélve, hogy Ukrajna annyira kimerítheti Oroszországot, amennyire az az Egyesült Államoknak megfelel. Vlagyimir Putyin orosz elnökre hivatkozva azt mondta, hogy közben Moszkvát szokták azzal vádolni, hogy nem hajlandó tárgyalni, nincsenek komoly javaslatok.
Az Ukrajnába érkező nyugati fegyverszállítmányokkal kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hivatásos katonáknak van tervük ennek megállítására. Az amerikai álláspont „nagyon komoly módosulásának” nevezte a Pentagon egy névtelenül nyilatkozó illetékesének azt a kijelentését, miszerint az Egyesült Államok nem tilthatja meg az ukrán fegyveres erőknek, hogy a Krím támadásával próbálkozzanak.
„Sokatmondó” megnyilvánulásnak nevezte, hogy miközben a kongresszusban a katonai költségvetésből ki akarják zárni az ukrán Azov ezred támogatását, az amerikai védelmi minisztérium ennek az ellenkezőjére törekszik.
A miniszter közvetlenül az ukrajnai konfliktusról szólva azt mondta, hogy az orosz fél nem bocsátkozik feltűnő spontán támadó akciókba, az ukrántól eltérően, amely szerinte rendszerint nem számol a veszteségekkel, csak azért, hogy „itt és ma” médiahatást érjen el, hogy a Nyugat továbbra is „az igazi demokrácia képviselőjeként” dicsérje a jelenlegi kijevi vezetést.
„Szeretnénk mihamarabb lezárni ezt a helyzetet, lezárni ezt a háborút, amelyet a Nyugat készített elő, és amelyet végül Ukrajnán keresztül szabadított ránk, de számunkra a katonák élete, a harci övezetben maradt civilek élete az elsődleges” – fogalmazott Lavrov.
Ismételten elmondta, hogy Oroszország biztosítani akarja az ukrajnai „különleges hadművelet” céljainak elérését. Prioritásnak nevezte Oroszország négy „új” – Ukrajnától elcsatolt – régiójának megszabadítását az „elnácítás” veszélyétől. A legfontosabb célok között nevezte annak megakadályozását is, hogy Oroszország biztonságát fenyegető veszélyek alakuljanak ki és maradjanak fenn Ukrajna területén.
Lavrov egyébként szerdán telefonon köszönetet mondott szaúdi hivatali partnerének, Fajszál bin Farhan asz-Szaúdnak az ukrajnai kiútkereséshez való hozzájárulásához.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
szóljon hozzá!