
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó: Mid.ru
NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában.
2022. március 23., 12:022022. március 23., 12:02
2022. március 23., 14:272022. március 23., 14:27
„Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába).
– jelentette ki Lavrov. Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját. „Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy őket (Ukrajnát) amerikai kollégáik tartják fogva, akik számára, a politikai elemzőket olvasva, egyszerűen nem előnyös, ha ez a folyamat [a tárgyalások] gyorsan véget ér. Arra számítanak, hogy továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába” – hangoztatta Lavrov. „Úgy tűnik, hogy a lehető leghosszabb ideig akarnak bennünket a hadműveletek állapotában tartani” – tette hozzá.
Megismételte az állítást, miszerint Moszkva olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek megerősítették gyanúját, hogy Kijev a Donyec-medence erőszakos elfoglalására készül. Emlékeztetett rá, hogy több, mint 100 ezer ukrán katonát vontak össze a demarkációs vonalnál, amely mentén felerősödtek a támadások.
Nehezményezte, hogy a Nyugat nem akar emlékezni az orosz „különleges hadművelet” előzményeire, és „kitörli” a történelem számára kellemetlen időszakait. Lavrov a Nyugat végső céljának az egypólusú világ visszaállítását nevezte meg. Mint mondta, a Nyugat most Oroszország feltartóztatásán és önállóságának felszámolásán dolgozik, amiben Ukrajnát „ellen-Oroszországként” eszközként használja, a következő célpont pedig Kína lehet.
– hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a „felvilágosult Nyugat” megkapta a „fogd meg!” parancsot, hogy elnyomjon és elpusztítson mindent, ami orosz. Hozzátette, hogy az oroszellenes lépések „az ítéletet jelentik a nyugati civilizáció fölött”. „Nem tudom, hogyan mosakodnak majd a történelem előtt” – mondta a külügyminiszter az orosz sportolókkal és művészekkel szemben alkalmazott diszkriminatív lépéseket sorolva, amelyek szerinte szintén az egypólusú világrend kialakítását szolgálják.
– nyilatkozott Lavrov. „Rablásnak” nevezte az orosz központi bank eszközeinek befagyasztását. Úgy vélekedett, egyre nehezebb megakadályozni a tömegpusztító fegyverek elterjedését. Hozzátette, hogy tisztázásra szorul a Pentagon érdeklődése a posztszovjet köztársaságokban, különösen Kazahsztánban található volt szovjet biolaboratóriumok iránt.
Rámutatott, hogy a NATO-n kívüli EU-államok évek óta rendelkezésre bocsátják infrastruktúrájukat a szövetség katonai gyakorlataihoz. Kifogásolta, hogy mind az EBESZ-ben, mind az Oroszország-NATO viszonylatban sérül a biztonság oszthatatlanságának egyik kulcseleme, vagyis hogy senki sem erősítheti saját biztonságát mások biztonságának rovására.
Lavrov szerint Európa megbízhatatlan partnernek bizonyult, Oroszország pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és más mechanizmusok segítségével megerősítve, más szemszögből fogja értékelni az európai együttműködési javaslatokat.
Orosz „háborús sikerek”
Az orosz légierő egy nap alatt 97 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, köztük két Tocska-U rakétakilövőállást Kijev közelében – közölte közben Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai hadijelentésében. Beszámolója szerint az orosz haderő kedd este tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisített egy nagy arzenált az ukrajnai Rivne városától északnyugatra, Orzsev községben. Konasenkov azt mondta, hogy orosz Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek éjszakai bevetésen elpusztították az ukrán fegyveres erők nyolc tankját és öt páncélozott harcjárművét, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu-24-est és 16 drónt. A tábornok közölte, hogy a Donyec-medencében a harcok jelenleg Novomihajlivka településért folynak. Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 184 repülőgépet és helikoptert, 246 drónt és 189 légvédelmi rendszert, 1558 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 156 rakéta-sorozatvetőt, 624 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1354 speciális katonai járművet veszítettek.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!