
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó: Mid.ru
NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában.
2022. március 23., 12:022022. március 23., 12:02
2022. március 23., 14:272022. március 23., 14:27
„Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába).
– jelentette ki Lavrov. Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját. „Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy őket (Ukrajnát) amerikai kollégáik tartják fogva, akik számára, a politikai elemzőket olvasva, egyszerűen nem előnyös, ha ez a folyamat [a tárgyalások] gyorsan véget ér. Arra számítanak, hogy továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába” – hangoztatta Lavrov. „Úgy tűnik, hogy a lehető leghosszabb ideig akarnak bennünket a hadműveletek állapotában tartani” – tette hozzá.
Megismételte az állítást, miszerint Moszkva olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek megerősítették gyanúját, hogy Kijev a Donyec-medence erőszakos elfoglalására készül. Emlékeztetett rá, hogy több, mint 100 ezer ukrán katonát vontak össze a demarkációs vonalnál, amely mentén felerősödtek a támadások.
Nehezményezte, hogy a Nyugat nem akar emlékezni az orosz „különleges hadművelet” előzményeire, és „kitörli” a történelem számára kellemetlen időszakait. Lavrov a Nyugat végső céljának az egypólusú világ visszaállítását nevezte meg. Mint mondta, a Nyugat most Oroszország feltartóztatásán és önállóságának felszámolásán dolgozik, amiben Ukrajnát „ellen-Oroszországként” eszközként használja, a következő célpont pedig Kína lehet.
– hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a „felvilágosult Nyugat” megkapta a „fogd meg!” parancsot, hogy elnyomjon és elpusztítson mindent, ami orosz. Hozzátette, hogy az oroszellenes lépések „az ítéletet jelentik a nyugati civilizáció fölött”. „Nem tudom, hogyan mosakodnak majd a történelem előtt” – mondta a külügyminiszter az orosz sportolókkal és művészekkel szemben alkalmazott diszkriminatív lépéseket sorolva, amelyek szerinte szintén az egypólusú világrend kialakítását szolgálják.
– nyilatkozott Lavrov. „Rablásnak” nevezte az orosz központi bank eszközeinek befagyasztását. Úgy vélekedett, egyre nehezebb megakadályozni a tömegpusztító fegyverek elterjedését. Hozzátette, hogy tisztázásra szorul a Pentagon érdeklődése a posztszovjet köztársaságokban, különösen Kazahsztánban található volt szovjet biolaboratóriumok iránt.
Rámutatott, hogy a NATO-n kívüli EU-államok évek óta rendelkezésre bocsátják infrastruktúrájukat a szövetség katonai gyakorlataihoz. Kifogásolta, hogy mind az EBESZ-ben, mind az Oroszország-NATO viszonylatban sérül a biztonság oszthatatlanságának egyik kulcseleme, vagyis hogy senki sem erősítheti saját biztonságát mások biztonságának rovására.
Lavrov szerint Európa megbízhatatlan partnernek bizonyult, Oroszország pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és más mechanizmusok segítségével megerősítve, más szemszögből fogja értékelni az európai együttműködési javaslatokat.
Orosz „háborús sikerek”
Az orosz légierő egy nap alatt 97 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, köztük két Tocska-U rakétakilövőállást Kijev közelében – közölte közben Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai hadijelentésében. Beszámolója szerint az orosz haderő kedd este tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisített egy nagy arzenált az ukrajnai Rivne városától északnyugatra, Orzsev községben. Konasenkov azt mondta, hogy orosz Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek éjszakai bevetésen elpusztították az ukrán fegyveres erők nyolc tankját és öt páncélozott harcjárművét, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu-24-est és 16 drónt. A tábornok közölte, hogy a Donyec-medencében a harcok jelenleg Novomihajlivka településért folynak. Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 184 repülőgépet és helikoptert, 246 drónt és 189 légvédelmi rendszert, 1558 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 156 rakéta-sorozatvetőt, 624 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1354 speciális katonai járművet veszítettek.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!