
Fotó: Twitter/President Biden
Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfőre vonatkozó kijelentése azt mutatja, hogy az amerikai politikusoknak rossz a lelkiismeretük – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában az Arab Liga kapcsolattartó csoportjával Ukrajnáról folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón.
2022. április 04., 22:032022. április 04., 22:03
2022. április 04., 22:072022. április 04., 22:07
„Ez a kijelentés mindenekelőtt arra vall, hogy sok amerikai politikus, aki az iraki háborút a jól ismert ürügyekre hivatkozva kezdeményezte, aki a NATO-partnerekkel együtt tönkretette Líbiát, aki behatolt Szíriába, általában nem áll jól a lelkiismeretével” – mondta a miniszter.
Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy az orosz ENSZ-képviselet hétfőn New Yorkban sajtótájékoztatót tart a bucsai incidensről, amelyen részletes anyagokat fognak bemutatni az ott történtek valódi természetéről. Elvetette a vádat, amely szerint az orosz hadsereg atrocitásokat követett volna el az ukrán civil lakosság ellen.
Mint mondta, a cél az, hogy az orosz „különleges hadművelet” Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett céljai rögzítésre kerüljenek a készülő megállapodásban. A miniszter szerint a március 29-én Isztambulban tartott forduló eredményei alapján az orosz fél úgy véli, hogy az ukrán delegáció álláspontjában realizmus jelent meg Ukrajna semleges és atomfegyvermentes státusával, továbbá a Krím, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaság” jogállásával kapcsolatban.
Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő hétfő este ismertette a friss hadijelentést, amely szerint orosz légierő repülőgépei a nap folyamán 17 ukrán katonai célpontot, köztük két parancsnoki állást és egy kommunikációs központot semmisítettek meg. A tábornok azt mondta, hogy a luhanszki „népi milícia” egységei blokád alá vették Novotoskivszke, Borivszke és Metyelkino települést.
Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn arról számolt be Putyin elnöknek, hogy az új állami fegyverkezési program célja „nem hagyományos” fegyverek, köztük irányított energiájú fegyverek, kinetikus fegyverek, valamint mesterséges intelligenciát és robotikai rendszereket alkalmazó vezérlőrendszerek létrehozása lesz. A programot várhatóan 2023 közepén terjesztik be jóváhagyásra az államfőnek.

Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt amiatt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!