
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó: Mid.ru
Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék biztonsági érdekeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, négy orosz rádióadónak nyilatkozva.
2022. január 28., 11:282022. január 28., 11:28
2022. január 28., 12:512022. január 28., 12:51
„Ha az Oroszországi Föderáción múlik, nem lesz háború.
– mondta az orosz diplomácia vezetője. Lavrov szerint a NATO-val és az Egyesült Államokkal az Oroszország által követelt biztonsági garanciákról folytatott tárgyalások nem zárultak le. Közölte: Moszkva azzal a hivatalos kéréssel fordul majd a Nyugathoz, hogy fejtse ki, miként kívánja teljesíteni a biztonság oszthatatlanságából fakadó kötelezettségvállalásait.

Telefonon tárgyalt csütörtök este Vasile Dîncu védelmi miniszter amerikai hivatali kollégájával, Lloyd J. Austin III-mal.
hozzátéve, hogy „másodlagos kérdésekben” vannak benne „racionális magvak”, olyan témák, amelyek meg lehet vitatni. Ezek között említette a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták európai telepítésének moratóriumát és a fegyverzetek ezen kategóriája kivonásának ellenőrzését. Emlékeztetett arra, hogy korábban a NATO elzárkózott az erre vonatkozó orosz javaslatok megvitatásától.
„Akkor minden rendben lesz, ahogyan ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott dokumentum előírja” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a minszki megállapodások Ukrajna egységének és területi épségének megőrzéséről szólnak.
– fogalmazott, hozzátéve: az ukrán oldalon Kijev rengeteg fegyveres felett nem gyakorol ellenőrzést.
Hangot adott véleményének, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Moszkvába, Szentpétervárra vagy Szocsiba is elutazhatna a kétoldalú kapcsolatok rendezése érdekében.

Bogdan Aurescu külügyminiszter azt mondja, nem aggódik amiatt, hogy oroszországi illetékesek kérték a NATO-csapatok kivonulását Romániából, mivel az országnak „megvan minden biztonsági garanciája”, amely a szövetség tagjaként megilleti.
hogy azonnal adja ki a moszkvai amerikai misszióvezető testőreinek vízumát. Mint mondta, Oroszországnak vannak még tartalékai, hogy valóban kiegyenlítse a két ország diplomáciai jelenlétét.
aki öt orosz diplomáciai objektumot lefoglaltatott, és több tucat diplomatát kiutasíttatott. Hozzátette, hogy a felek megpróbálják rendezni a helyzetet, amellyel kapcsolatban a közeli hetekben újabb találkozót tartanak. Elutasította, hogy személyes véleményt nyilvánítson azokról az amerikai külügyminiszterekről, akikkel valaha is dolga volt.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!