
Fotó: Mid.ru
Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha majd közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerb sajtónak hétfőn Moszkvában. Mint mondta, az elhamarkodott találkozó kontraproduktív lenne.
2022. március 28., 14:112022. március 28., 14:11
Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az orosz–ukrán tárgyalások kedden Isztambulban folytatódnak. Nemcsak látszatmegegyezés kell, mint amilyent Minszkben kötöttek, hanem eredmények kellenek – hangsúlyozta. Hozzátette: Moszkva legfontosabb célja az, hogy abbamaradjon az öldöklés Donbaszban, amiről a nyugati nyilvánosság hallgat, és nem emelt szót akkor, amikor több ezer civil halt meg a bombázások következtében
Szergej Lavrov szerint az ukrán hadseregben szolgáló önkéntesek között sokan nyíltan náci elképzeléseket vallanak, ez pedig az európai értékrend szerint elfogadhatatlan.
Oroszország azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna a NATO meghosszabbított karja legyen, amelyet tele lehet pakolni fegyverekkel. Ahogyan azt sem engedhetjük meg, hogy a Nyugat támogassa azt, hogy Ukrajnában gyökerestől eltüntessenek mindent, ami orosz – hangoztatta Lavrov.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 31-ig várja a kormány, az orosz jegybank és a Gazprom gázvállalat jelentését arról, hogy miként megvalósítható az áttérés a rubelelszámolásra az Oroszországgal szemben barátságtalan országokba irányuló gázszállításban.
Arra is reagált, hogy a nyugati szankciókkal az Európai Unió és az Egyesült Államok szeretné ellehetetleníteni Oroszországot. „Oroszország nincs elvágva a világtól, izolációról csak azok beszélnek, akik belenyugodtak a Nyugat diktatúrájába. Éppen az Egyesült Államok az, aki fél az elszigetelődéstől. Rengeteg ázsiai és latin-amerikai partnerünk van, jók a kapcsolataink a nemzetközi szervezetekkel, és természetesen jó a kapcsolat a stratégiailag legfontosabb régiókkal is, például Kínával. Kínával a történelem során soha ilyen jó még nem volt a viszonyunk, és kiemelkedő együttműködést építünk Indiával és Latin-Amerikával is.
Ha már annyira biztosak a saját értékeikben, akkor fejtsék ki a véleményüket, és hagyják, hogy a többi ország szabadon döntsön, nyomás nélkül” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette: meg kell nézni, hogyan működik Nyugat-Európa, és hogyan igázta le az Egyesült Államok egész Európát, és akkor látható, hogy nemcsak a NATO-t vezetik, hanem az Európai Uniót arra használják fel, hogy az EU infrastruktúráját használva Washington katonai-politikai érdekeit érvényesítsék.
„A többi civilizáció elnyomása zsákutcába vezet és bukásra van ítélve” – hangsúlyozta Szergej Lavrov. Hozzátette: akkor sem hallották meg Oroszország hangját, amikor Moszkva azt javasolta, hogy tárgyaljanak a biztonsági garanciákról. A szemünkbe hazudtak, amikor azt ígérték, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. Régebben tudni lehetett, hogy meddig tart a NATO védelmi vonala, hiszen a berlini fal és a varsói egyezmény ezt leszögezte, most azt mondják, hogy ez egy globális védelmi szövetség – magyarázta az orosz külügyminiszter.

Továbbra is dörögnek a fegyverek, folytatódtak a légi csapások Ukrajnában. De folytatódnak a béketárgyalások is: hétfőn Törökországban találkozik az orosz és az ukrán delegáció.
Az orosz diplomácia vezetője a szerb újságíróknak arról is beszélt, Moszkva tudja, hogy mekkora nyomást gyakorolnak Szerbiára, látja, hogy az Egyesült Államok igyekszik a Balkánra is rákényszeríteni hatalmi fölényét.
Arról, hogy Szerbia a Kelet és a Nyugat között igyekszik egyensúlyozni, az orosz külügyminiszter úgy reagált, hogy nem szólhat bele Belgrád és a szerb vezetés döntéseibe. „Mi baráti nemzetek vagyunk, összeköt minket a közös történelem, a közös győzelmek a közös ellenség ellen, és látjuk, hogy ezek az érzelmek mennyire gyökeret vertek a szerb nép lelkében és emlékezetében. Soha semmit nem kényszerítünk senkire, mint ahogyan azt a Nyugat gazdasági és más zsarolási módszerekkel teszi. Ez nem tisztességes, így nem lehet viselkedni társaságban sem, sem pedig a nemzetközi színtéren” – húzta alá.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását az ukrajnai Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!