
Fotó: Facebook
Megnövelheti gyorsreagálású és különleges erőinek aktivitását a NATO az orosz határok közelében az elkövetkező két-három hónapban az Ukrajna elleni állítólagos orosz fenyegetésre hivatkozva – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tavalyi évet értékelő pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján.
2022. január 14., 12:042022. január 14., 12:04
2022. január 27., 11:442022. január 27., 11:44
Kifogásolta, hogy a NATO, amely szerinte a Varsói Szerződés feloszlása után elvesztette létjogosultságát, Kína és Oroszország feltartóztatására hivatkozva igyekszik kibővíteni tagságát, „mesterségesen odacsábítva” Ukrajnát, valamint Finnországot és Svédországot.
Mint mondta, Ukrajna területén több száz amerikai és brit katona tartózkodik.
– jelentette ki Szergej Lavrov.
„Kategorikusan elfogadhatatlan számunkra az észak-atlanti szövetség megjelenése közvetlenül a határainkon, különösen figyelembe véve az ukrán vezetés – a korábbi és a mostani – irányvonalát. Mi több, ez valós vörös vonal” – fogalmazottt az orosz külügyminiszter.
Hozzátette: még ha Ukrajna a NATO-n kívül marad is, lehetségesek kétoldalú megállapodások az amerikaiakkal, a britekkel és más nyugati országokkal, amelyek katonai létesítményeket, bázisokat létesítenek az Azovi-tengeren.
– szögezte le Lavrov.
Egyúttal arról is beszámolt, hogy teljes gőzzel halad a február 4-re kitűzött pekingi kínai–orosz csúcstalálkozó előkészítése. Közölte:
Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy ő egy nappal korábban találkozik Van Ji kínai külügyminiszterrel, akivel részletesen megtárgyalja a nemzetközi kérdéseket.

Komoly aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt csütörtök esti telefonbeszélgetésében Boris Johnson brit miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
Újfent megszólalt eközben a témában Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. „Az európai biztonság válságos pillanatát éljük, az orosz–ukrán konfliktus kapcsán Moszkvával folytatott politikai párbeszéd fontos, mindazonáltal fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is” – jelentette ki pénteken a lengyel közszolgálati rádióban.
– kommentálta Stoltenberg az interjúban a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülését. Ukrajna NATO-csatlakozási terveit illetően hangsúlyozta: minden országnak joga van ahhoz, hogy maga döntsön a csatlakozásáról az észak-atlanti szövetséghez. Egyúttal kulcsfontosságúnak nevezte a NATO jogát minden szövetségese védelméhez, valamint katonai erők telepítéséhez is a szervezet keleti szárnyán.
A főtitkár megerősítette a NATO elutasító álláspontját arra vonatkozóan, hogy Moszkva jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a szövetség további keleti bővítését. Stoltenberg egyúttal aláhúzta az Oroszországgal folytatott párbeszéd fontosságát. A szövetség ennek érdekében kész tárgyalni a fegyverkezés ellenőrzéséről, a hadgyakorlatok átláthatóságáról, a kockázati tényezők csökkentéséről – hangsúlyozta.
„Politikai megoldásokat kell keresnünk, és bízni bennük, fel kell készülni azonban a legrosszabb forgatókönyvre is, amennyiben Oroszország újból a konfrontációt választaná” – jelentette ki.
Kiemelte az Ukrajnának nyújtott támogatás fontosságát.
– fejtette ki. Az Egyesült Államok és Oroszország között elindított kétoldalú tárgyalások kapcsán a főtitkár azon meggyőződését fejezte ki, hogy Washington ezeket „szorosan összehangolja és egyezteti majd” európai szövetségeseivel.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
1 hozzászólás