Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben
Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, ám a fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult, számszerűen a felére esett vissza az előző évtizedhez képest – derült ki a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatokból.
2022. január 20., 14:452022. január 20., 14:45
A 2021-es népszámláláson magukat magyar nemzetiségűnek valló szlovák állampolgárok száma 2011-hez képest 36 ezerrel – mintegy háromnegyed százalékkal – az összlakosság 7,75 százalékára, 422 ezerre csökkent. Az aktuális statisztikai adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy
2001 és 2011 között ugyanis a Szlovákiában élő magyarok lélekszáma több mint 60 ezerrel csökkent, ami az összlakossághoz viszonyítva 1,2 százalékos visszaesést jelentett.
A 2021-es és 2011-es szlovákiai népszámlálásokon magukat magyarnak vallók hányadának összehasonlítása azonban nem feltétlenül ad pontos képet a nemzetiségi arányok alakulásáról, tekintve, hogy a két népszámláláson különböző módszertant használtak. A 2021-es népszámláláson részt vevők először adhattak meg vegyes identitást, azaz úgynevezett „második nemzetiséget” is.
Megyék szerinti elosztásban 2021-ben is a legtöbben a déli régiókban vallották magukat magyarnak: a nyitrai megyében 22,3 százaléknyian (10 évvel korábban 24,6 százalék), a nagyszombati megyében 20,4 százaléknyian (2011-ben 21,8 százalék), illetve a besztercebányai megyében, ahol 10,5 százaléknyian mondták magyarnak magukat (10 évvel korábban 10,2 százalék).
Bár a megjelölt nemzetiségnél némileg magasabb volt azoknak a száma, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat, de az ő számuk és arányuk is csökkent némileg.
Szlovákia összlakossága a 2021-es népszámlálási adatok szerint 5 millió 449 ezer volt, mintegy 52 ezerrel több, mint amennyit a tíz évvel korábbi népszámlálás kimutatott. Az összlakosságon belül a nemek aránya gyakorlatilag változatlan maradt: a férfiak aránya mintegy 49 százalék, a nőké pedig 51 százalék volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!