
Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben
Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, ám a fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult, számszerűen a felére esett vissza az előző évtizedhez képest – derült ki a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatokból.
2022. január 20., 14:452022. január 20., 14:45
A 2021-es népszámláláson magukat magyar nemzetiségűnek valló szlovák állampolgárok száma 2011-hez képest 36 ezerrel – mintegy háromnegyed százalékkal – az összlakosság 7,75 százalékára, 422 ezerre csökkent. Az aktuális statisztikai adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy
2001 és 2011 között ugyanis a Szlovákiában élő magyarok lélekszáma több mint 60 ezerrel csökkent, ami az összlakossághoz viszonyítva 1,2 százalékos visszaesést jelentett.
A 2021-es és 2011-es szlovákiai népszámlálásokon magukat magyarnak vallók hányadának összehasonlítása azonban nem feltétlenül ad pontos képet a nemzetiségi arányok alakulásáról, tekintve, hogy a két népszámláláson különböző módszertant használtak. A 2021-es népszámláláson részt vevők először adhattak meg vegyes identitást, azaz úgynevezett „második nemzetiséget” is.
Megyék szerinti elosztásban 2021-ben is a legtöbben a déli régiókban vallották magukat magyarnak: a nyitrai megyében 22,3 százaléknyian (10 évvel korábban 24,6 százalék), a nagyszombati megyében 20,4 százaléknyian (2011-ben 21,8 százalék), illetve a besztercebányai megyében, ahol 10,5 százaléknyian mondták magyarnak magukat (10 évvel korábban 10,2 százalék).
Bár a megjelölt nemzetiségnél némileg magasabb volt azoknak a száma, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat, de az ő számuk és arányuk is csökkent némileg.
Szlovákia összlakossága a 2021-es népszámlálási adatok szerint 5 millió 449 ezer volt, mintegy 52 ezerrel több, mint amennyit a tíz évvel korábbi népszámlálás kimutatott. Az összlakosságon belül a nemek aránya gyakorlatilag változatlan maradt: a férfiak aránya mintegy 49 százalék, a nőké pedig 51 százalék volt.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!