
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett az ukrajnai Bucsában meggyilkolt civilek ügyében Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.
2022. április 06., 21:262022. április 06., 21:26
Peszkov szerint az elmúlt években több olyan vizsgálatot is lefolytattak, amelyben Oroszország nem képviseltette magát, és amelyeket Moszkva nem tekint pártatlannak. A szóvivő nagyon fontosnak nevezte az ilyen helyzet elkerülését.
Ukrajna a Bucsában megtalált polgári áldozatok haláláért az orosz hadsereget tette felelőssé, amely február 24-én kezdte meg Ukrajna megszállását.
Peszkov szerdai beszámolója szerint a Moszkva és Kijev küldöttsége közötti tárgyalási folyamat folytatódik ugyan, de sokkal lassabban annál, ahogy az orosz fél szeretné. A szóvivő emlékeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira, aki szerint minden alkalommal, amikor az a benyomás alakul ki, hogy remény van a szerény előrelépésre, olyan körülmények merülnek fel, amelyek megakasztják a folyamatot.
Peszkov ennek példájaként említette meg a bucsai incidensre vonatkozó „hamis híreket”. Mint mondta, ezek „egyszerűen kisiklathatják a tárgyalási folyamatot”.

Az Ukrajnát támadó orosz erők változatlanul lövik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében fekvő Izjum város lakónegyedeit, a civilek elleni támadásokkal az ukrán hadsereget készülnek megvádolni, és erre bizonyítékokat gyártanak – állította az ukrán vezérkar.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Bucsa ügyében a Nyugat azért talált ki szerinte „hamis forgatókönyvet”, hogy ezzel indokolja az Oroszország ellen bevezetett újabb szankciós csomagot, beleértve az orosz diplomaták tömeges kiutasítását és az orosz-ukrán tárgyalások megakasztását, amelyeken, mint mondta, Kijevnél „kezdtek megmutatkozni a realista megközelítés első jelei”. Zaharova szerint egyetlen civilt sem bántottak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.
A szóvivő a nyugati, elsősorban az amerikai sajtót „bűnrészesnek” minősítette, amiért – szerinte – a hamis hírek terjesztése mellett blokkolja a bucsai tragédiával kapcsolatos „alternatív álláspont”, az „igazság” megjelenését. Úgy vélte, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre Oroszország ártatlansága mellett, valamint az ügy lezárásához.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai első hadijelentésében azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők szerdára virradóra öt ukrán üzemanyag- és kenőanyag-tároló raktárt semmisítettek meg precíziós légi és földi rakétákkal. Konasenkov további 24 létesítmény lerombolásáról, valamint négy drón lelövéséről is beszámolt.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem állnak messze a népirtástól azok az atrocitások, amelyeket az orosz fegyveres erők követtek el az ukrajnai Bucsa településen.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 125 repülőgépet, 93 helikoptert, 407 pilóta nélküli légijárművet, 215 rakéta-sorozatvetőt, 1981 harckocsit és páncélozott járművet, 854 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1882 speciális katonai járművet veszítettek. A donyecki „népi milícia” 98, a luhanszki pedig 50 ukrán katona elestéről tett bejelentést az elmúlt naphoz kapcsolódóan.
Kifejezte reményét, hogy az európai józanság gátat szab majd annak, hogy Kalinyingrád blokádja felmerüljön, ami a diplomata szerint „játék a tűzzel”.
Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet szerdán a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva „de facto terrorcselekménynek” nevezte, hogy hajnalban egy személygépkocsi hajtott neki az általa vezetett diplomáciai képviselet kapujának. Elmondta, hogy az autóban több kanna benzin volt, és a vezető, aki később életét vesztette, a román csendőrök felszólítása ellenére sem akarta elhagyni a járművet, amíg meg nem gyújtja a rakományát.
Kuzmin szerint a bukaresti orosz nagykövetség az elmúlt napokban több fenyegetést kapott. A román külügyminisztérium kedden 10 orosz diplomatát utasított ki az országból.

A román hatóságok úgy döntöttek, hogy az ország területén nemkívánatos személynek nyilvánítanak az Orosz Föderáció bukaresti nagykövetségén dolgozó 10 személyt.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
szóljon hozzá!