
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök
Fotó: Knesset.gov.il
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök vasárnap a közvetítő tárgyalások újabb fordulóján telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel – jelentette az izraeli Kan közszolgálati műsorszolgáltató vállalat.
2022. március 06., 22:242022. március 06., 22:24
A Kan honlapja úgy értesült, hogy Izrael és a Nyugat országai szerint jelenleg lehetőség nyílhat tűzszünet megkötésére még az ukrajnai helyzet további súlyosbodása előtt, melynek veszélyére Izrael és más országok is figyelmeztettek.
A reggel Németországból visszatért Naftali Bennett azt mondta az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülésén a szombati közvetítő tárgyalásokról, hogy a Putyinnal tartott megbeszélését teljes mértékben egyeztette az amerikaiakkal. Azt azonban nem részletezte a kormányfő, hogy mi történt a négyszemközti tárgyaláson a Kremlben, ahol csak Bennett, a tolmács Zeév Elkin építésügyi miniszter, valamint Putyin és az ő tolmácsa volt jelen.
– nyilatkozta közvetítői erőfeszítéseiről, melyek részeként az elmúlt 24 órában háromszor beszélt telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel, háromszor tárgyalt telefonon, személyesen is Moszkvába és Berlinbe utazott szombaton, noha vallásos zsidóként csakis emberélet védelmében szegheti meg a szombati munkavégzés tilalmát.
„Természetesen az összes érintett áldásával és bátorításával mentem oda” – mondta Bennett moszkvai útjáról. „Még ha nem is nagy az esély, ha csak kis lehetőség is nyílik, ha el tudunk jutni minden oldalhoz, erkölcsi kötelességünknek tartom, hogy minden erőfeszítést megtegyünk” – tette hozzá az izraeli kormányfő, aki politikusi szerepvállalása előtt üzletember volt, s nagy gyakorlatot szerzett sikeres tárgyalások lebonyolításában. Az izraeli közvetítő munka részeként Jaír Lapid külügyminiszter hétfőn villámlátogatásra Lettországba utazik, hogy ott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozzon.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!