Robert Schuman
Fotó: Facebook/Európai Bizottság
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
2025. május 09., 19:442025. május 09., 19:44
A nyilatkozat kiemelte: a második világháború romjai közül felemelkedő Európában előrelátó vezetők (köztük Robert Schuman) úgy döntöttek, hogy a szén- és acéltermelést közös ellenőrzés alá vonják, hogy biztosítsák a tartós békét. „Egyszerű, mégis úttörő vállalkozásuk – a történelmi rivalizálás helyett a közös szuverenitás megteremtése gazdasági és politikai integráció révén – elindította a jólét, a béke, a demokrácia, a szolidaritás és az együttműködés korszakát Európában” – fogalmaztak.
A Schuman-nyilatkozatot 1950. május 9-én hirdette ki Robert Schuman francia külügyminiszter, amelyben javasolta Franciaország és Németország szén- és acéltermelésének közös felügyelet alá helyezését.
A közös európai projekt vonzerejét a később csatlakozó országok bizonyítják – áll a közleményben –, amelyek a közös értékek, a demokrácia és az egység mellett döntöttek. „A békéért végzett munka Európában – ami a Schuman-nyilatkozat lényege – még nem ért véget” – figyelmeztettek a vezetők. Hangsúlyozták: Európa ismét komoly kihívásokkal néz szembe, Oroszország Ukrajna elleni agressziója háborút hozott a kontinens határára, a globális feszültségek erősödnek, a klímaváltozás pedig emberek millióinak életét befolyásolja Európában és világszerte.
A három elnök megerősítette elkötelezettségét egy olyan európai projekt mellett, „amely egyesíti a népeket, és amelynek bővítése az Európai Unió legjobb geopolitikai befektetése.” Közölték: kétszeres erőfeszítést tesznek a gazdasági jólét fenntartására, a versenyképesség fokozására és a társadalmi fejlődés biztosítására. „Példátlan lépéseket teszünk biztonságunk, védelmünk és stratégiai autonómiánk megerősítésére” – fogalmaztak.
A nyilatkozatban kiálltak a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a multilateralizmus erősítése és az Európai Unió megbízható globális partneri szerepe mellett. „Európa a saját sorsának ura. Támogatjuk Ukrajnát minden erőfeszítésében az igazságos és tartós béke érdekében. A Schuman-nyilatkozat szelleme tovább él, és vezet bennünket a béke, a jólét, a szolidaritás és az együttműködés biztosítása felé Európában” – áll a nyilatkozatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!