Semmit sem old meg, ha büntetik azokat az európai uniós tagállamokat, amelyek nem akarnak migránsokat befogadni a kötelező kvóta alapján – jelentette ki szerdán Litvániában Klaus Johannis államfő.
2016. május 18., 15:552016. május 18., 15:55
2016. május 18., 20:032016. május 18., 20:03
„A migránsválság kapcsán nem szankciókban kell gondolkodni. Azok nem oldanak meg semmit. Megoldásokat kell találnunk, mivel úgy véljük, hogy az eddigi megoldások közül néhány nem megfelelő. Reméljük, hogy a továbbiakban sikerül jó megoldásokat találnunk, ugyanakkor az eddigi részmegoldásokat támogatjuk. Itt az EU külső határainak megerősítésére gondolok, különösen a Frontex révén, amelyben Románia a második legnagyobb résztvevő Németország után\" – hangoztatta az államfő azt követően, hogy Vilniusban litván kollégájával, Dalia Grybauskaitéval tárgyalt.
Kifejtette, Románia készen áll migránsokat befogadni, amikor szükséges, ugyanakkor a probléma megoldására irányuló legjobb módszer „proaktív megoldások keresése, nem pedig az, hogy a szankciókra koncentrálnak.”
A litván államfő „bonyolultnak\" nevezte a migránskérdést, és kijelentette: Románia és Litvánia hasonló álláspontot foglal el a témában, vagyis úgy vélik, hogy az Európai Uniónak meg kell védenie külső határait, és lehetőséget kell biztosítani a migránsok számára az integrációra. „Kényszerítő intézkedéseket semmi esetre sem szabad alkalmazni. Nem kényszeríthetünk egy országot olyasmire, amit nem akar megtenni, és nem kényszeríthetjük a migránsokat, hogy máshova menjenek\" – hangoztatta a litván elnök.
A román államfői hivatal közleménye szerint Johannis látogatásának célja a biztonsági kérdésekben történő koordináció erősítése a két ország között, illetve a keleti partnerségben résztvevő országok támogatása új módozatainak az azonosítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!