A tárcavezetõ ismertette a román álláspontot Koszovó kérdésében, amely szerint Bukarest nem támogatja, hogy a jelenleg Szerbiához tartozó, de NATO-közigazgatás alatt álló tartomány kikiáltsa a függetlenségét. Ez ugyanakkor Cioroianu szerint nem jelenti azt, hogy Románia szerbbarát álláspontra helyezkedik, csupán a nemzetközi jog elõírásait kívánja tiszteletben tartani. Cioroianu egyúttal úgy vélte, Románia nem tagja a megegyezést gátló kisebbségnek az Európai Unión belül. Mint arról beszámoltunk, a hévégi, brüsszeli EU-csúcson a tagállamok megegyeztek abban, hogy a koszovói status quo nem tartható fenn, a tartomány függetlenségének elismerésérõl ugyanakkor nem jutottak közös nevezõre, mivel ezt több ország – a legvehemensebben Románia – ellenezte. A tárcavezetõ közölte, Románia is részt kíván venni a koszovói stabilitást biztosító EU-misszióban, ugyanakkor annak kiküldésére meg kell találni a megfelelõ nemzetközi jogi alapot. Cioroianu közölte, Románia abban az esetben ismerheti el Koszovó függetlenségét, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa ilyen értelmû határozatot hoz, vagy ha a szerb és az albán fél között megállapodás születik a kérdésben. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem látnak különbséget az önállóság egyoldalú, illetve az Európai Unióval és Washingtonnal történõ egyeztetések nyomán kikiáltott függetlenség között. Azt is hangsúlyozta, hogy Románia határozottan ellenzi a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. Mircea Geoanã bizottsági elnök közölte, a román álláspontot parlamenti határozatban is rögzítik, és a jövõ évi bukaresti NATO-konferencián is föl kívánják vetni a témát. Koszovó ügyében egyébként tegnap Moszkva is megszólalt. Alekszandr Bocan-Harcsenko, a Koszovó ügyében eddig közvetítõ nemzetközi trojka orosz tagja szerint jogellenes az Európai Uniónak az a terve, hogy jelentõs rendõri és igazságügyi missziót küld Koszovóba az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.