A tárcavezetõ ismertette a román álláspontot Koszovó kérdésében, amely szerint Bukarest nem támogatja, hogy a jelenleg Szerbiához tartozó, de NATO-közigazgatás alatt álló tartomány kikiáltsa a függetlenségét. Ez ugyanakkor Cioroianu szerint nem jelenti azt, hogy Románia szerbbarát álláspontra helyezkedik, csupán a nemzetközi jog elõírásait kívánja tiszteletben tartani. Cioroianu egyúttal úgy vélte, Románia nem tagja a megegyezést gátló kisebbségnek az Európai Unión belül. Mint arról beszámoltunk, a hévégi, brüsszeli EU-csúcson a tagállamok megegyeztek abban, hogy a koszovói status quo nem tartható fenn, a tartomány függetlenségének elismerésérõl ugyanakkor nem jutottak közös nevezõre, mivel ezt több ország – a legvehemensebben Románia – ellenezte. A tárcavezetõ közölte, Románia is részt kíván venni a koszovói stabilitást biztosító EU-misszióban, ugyanakkor annak kiküldésére meg kell találni a megfelelõ nemzetközi jogi alapot. Cioroianu közölte, Románia abban az esetben ismerheti el Koszovó függetlenségét, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa ilyen értelmû határozatot hoz, vagy ha a szerb és az albán fél között megállapodás születik a kérdésben. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem látnak különbséget az önállóság egyoldalú, illetve az Európai Unióval és Washingtonnal történõ egyeztetések nyomán kikiáltott függetlenség között. Azt is hangsúlyozta, hogy Románia határozottan ellenzi a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. Mircea Geoanã bizottsági elnök közölte, a román álláspontot parlamenti határozatban is rögzítik, és a jövõ évi bukaresti NATO-konferencián is föl kívánják vetni a témát. Koszovó ügyében egyébként tegnap Moszkva is megszólalt. Alekszandr Bocan-Harcsenko, a Koszovó ügyében eddig közvetítõ nemzetközi trojka orosz tagja szerint jogellenes az Európai Uniónak az a terve, hogy jelentõs rendõri és igazságügyi missziót küld Koszovóba az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok