A tárcavezetõ ismertette a román álláspontot Koszovó kérdésében, amely szerint Bukarest nem támogatja, hogy a jelenleg Szerbiához tartozó, de NATO-közigazgatás alatt álló tartomány kikiáltsa a függetlenségét. Ez ugyanakkor Cioroianu szerint nem jelenti azt, hogy Románia szerbbarát álláspontra helyezkedik, csupán a nemzetközi jog elõírásait kívánja tiszteletben tartani. Cioroianu egyúttal úgy vélte, Románia nem tagja a megegyezést gátló kisebbségnek az Európai Unión belül. Mint arról beszámoltunk, a hévégi, brüsszeli EU-csúcson a tagállamok megegyeztek abban, hogy a koszovói status quo nem tartható fenn, a tartomány függetlenségének elismerésérõl ugyanakkor nem jutottak közös nevezõre, mivel ezt több ország – a legvehemensebben Románia – ellenezte. A tárcavezetõ közölte, Románia is részt kíván venni a koszovói stabilitást biztosító EU-misszióban, ugyanakkor annak kiküldésére meg kell találni a megfelelõ nemzetközi jogi alapot. Cioroianu közölte, Románia abban az esetben ismerheti el Koszovó függetlenségét, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa ilyen értelmû határozatot hoz, vagy ha a szerb és az albán fél között megállapodás születik a kérdésben. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem látnak különbséget az önállóság egyoldalú, illetve az Európai Unióval és Washingtonnal történõ egyeztetések nyomán kikiáltott függetlenség között. Azt is hangsúlyozta, hogy Románia határozottan ellenzi a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. Mircea Geoanã bizottsági elnök közölte, a román álláspontot parlamenti határozatban is rögzítik, és a jövõ évi bukaresti NATO-konferencián is föl kívánják vetni a témát. Koszovó ügyében egyébként tegnap Moszkva is megszólalt. Alekszandr Bocan-Harcsenko, a Koszovó ügyében eddig közvetítõ nemzetközi trojka orosz tagja szerint jogellenes az Európai Uniónak az a terve, hogy jelentõs rendõri és igazságügyi missziót küld Koszovóba az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.