A tárcavezetõ ismertette a román álláspontot Koszovó kérdésében, amely szerint Bukarest nem támogatja, hogy a jelenleg Szerbiához tartozó, de NATO-közigazgatás alatt álló tartomány kikiáltsa a függetlenségét. Ez ugyanakkor Cioroianu szerint nem jelenti azt, hogy Románia szerbbarát álláspontra helyezkedik, csupán a nemzetközi jog elõírásait kívánja tiszteletben tartani. Cioroianu egyúttal úgy vélte, Románia nem tagja a megegyezést gátló kisebbségnek az Európai Unión belül. Mint arról beszámoltunk, a hévégi, brüsszeli EU-csúcson a tagállamok megegyeztek abban, hogy a koszovói status quo nem tartható fenn, a tartomány függetlenségének elismerésérõl ugyanakkor nem jutottak közös nevezõre, mivel ezt több ország – a legvehemensebben Románia – ellenezte. A tárcavezetõ közölte, Románia is részt kíván venni a koszovói stabilitást biztosító EU-misszióban, ugyanakkor annak kiküldésére meg kell találni a megfelelõ nemzetközi jogi alapot. Cioroianu közölte, Románia abban az esetben ismerheti el Koszovó függetlenségét, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa ilyen értelmû határozatot hoz, vagy ha a szerb és az albán fél között megállapodás születik a kérdésben. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem látnak különbséget az önállóság egyoldalú, illetve az Európai Unióval és Washingtonnal történõ egyeztetések nyomán kikiáltott függetlenség között. Azt is hangsúlyozta, hogy Románia határozottan ellenzi a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. Mircea Geoanã bizottsági elnök közölte, a román álláspontot parlamenti határozatban is rögzítik, és a jövõ évi bukaresti NATO-konferencián is föl kívánják vetni a témát. Koszovó ügyében egyébként tegnap Moszkva is megszólalt. Alekszandr Bocan-Harcsenko, a Koszovó ügyében eddig közvetítõ nemzetközi trojka orosz tagja szerint jogellenes az Európai Uniónak az a terve, hogy jelentõs rendõri és igazságügyi missziót küld Koszovóba az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Látogatottsági adatok