A tárcavezetõ ismertette a román álláspontot Koszovó kérdésében, amely szerint Bukarest nem támogatja, hogy a jelenleg Szerbiához tartozó, de NATO-közigazgatás alatt álló tartomány kikiáltsa a függetlenségét. Ez ugyanakkor Cioroianu szerint nem jelenti azt, hogy Románia szerbbarát álláspontra helyezkedik, csupán a nemzetközi jog elõírásait kívánja tiszteletben tartani. Cioroianu egyúttal úgy vélte, Románia nem tagja a megegyezést gátló kisebbségnek az Európai Unión belül. Mint arról beszámoltunk, a hévégi, brüsszeli EU-csúcson a tagállamok megegyeztek abban, hogy a koszovói status quo nem tartható fenn, a tartomány függetlenségének elismerésérõl ugyanakkor nem jutottak közös nevezõre, mivel ezt több ország – a legvehemensebben Románia – ellenezte. A tárcavezetõ közölte, Románia is részt kíván venni a koszovói stabilitást biztosító EU-misszióban, ugyanakkor annak kiküldésére meg kell találni a megfelelõ nemzetközi jogi alapot. Cioroianu közölte, Románia abban az esetben ismerheti el Koszovó függetlenségét, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa ilyen értelmû határozatot hoz, vagy ha a szerb és az albán fél között megállapodás születik a kérdésben. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem látnak különbséget az önállóság egyoldalú, illetve az Európai Unióval és Washingtonnal történõ egyeztetések nyomán kikiáltott függetlenség között. Azt is hangsúlyozta, hogy Románia határozottan ellenzi a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. Mircea Geoanã bizottsági elnök közölte, a román álláspontot parlamenti határozatban is rögzítik, és a jövõ évi bukaresti NATO-konferencián is föl kívánják vetni a témát. Koszovó ügyében egyébként tegnap Moszkva is megszólalt. Alekszandr Bocan-Harcsenko, a Koszovó ügyében eddig közvetítõ nemzetközi trojka orosz tagja szerint jogellenes az Európai Uniónak az a terve, hogy jelentõs rendõri és igazságügyi missziót küld Koszovóba az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok