A kvótadöntést senki nem hajtotta végre, azok sem, akik egyébként támogatták az Európai Tanácsban ezt a „szerintünk rossz döntést” - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.
2017. június 14., 11:052017. június 14., 11:05
Kósa Lajost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kedden Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos bejelentette: kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést.
A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: van egy vitájuk az Európai Unióval, ilyenkor, ha nem tudnak megegyezni, az EU kötelezettségszegési eljárást indít, annak van egy folyamata, amelynek a végén, ha odáig eljut az ügy, az Európai Bíróság kimondja, hogy mit kell tenni.
Magyarország nincs is azoknak az országoknak az élmezőnyében, amelyek ellen a legtöbb ilyen eljárást indították - fűzte hozzá.
Kiemelte: a kvótadöntést nemhogy százezres, ezres nagyságrendben sem tudták végrehajtani. Hozzátette: ha egy illegális bevándorlót, aki Németországba, Svédországba vagy Hollandiába akart menni, elvisznek „Várnába, Konstancára vagy Rigába”, vissza fog menni a célországok egyikébe, mivel
Arról, hogy két érintett szervezet bejelentette, nem tesz eleget a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló, kedden elfogadott törvénynek, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: van 65 ezer civil szervezet, ebből kevesebb, mint egy tucatnyi „hőzöng”, amelyek „Soros György által finanszírozott álcivil szervezetek”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!