Hirdetés

Korodi Attila ET-raportőr: nem fog leállni a migráció

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Kétéves raportőri mandátummal bízta meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) múlt heti strasbourgi ülésén Korodi Attila parlamenti képviselőt. A megbízás értelmében az RMDSZ-es politikus feladata a líbiai helyzet elemzése, illetve az, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel és tudással, ajánlást téve az Európa Tanács felé, hozzájáruljon az ország stabilitásához, a terrorizmus visszaszorításához, valamint Líbiának a demokratikus újraszerveződés útján való elindulásához. Az országot jelenleg szétszakítja a két vezetőség – a Tripoliban székelő Általános Nemzeti Kongresszus, amelyet nemzetközi szinten is elismernek és a tobruki Képviselőház –, valamint a különféle milíciák és egyéb erők. Napi szinten rabolnak el vagy ölnek meg nemzeti vagy vallási hovatartozásuk miatt helybélieket, az emberi jogokat teljes mértékben semmibe veszik. A kinevezés kapcsán leendő feladatairól, az észak-afrikai és a közel-keleti helyzetről, valamint a migránsválságról kérdeztük a politikust.

Balogh Levente

2015. október 07., 13:462015. október 07., 13:46

2015. október 07., 16:252015. október 07., 16:25


– Hogyan lesz egy erdélyi magyar politikusból az ETPK líbiai raportőre?

– Ezt a közgyűlésben végzett hároméves munkám előzte meg. A politikai bizottság tagjaként tevékenykedem, ez a testület egyik legerősebb bizottsága, amely vagy az európai, vagy a szomszédos államokban történt fejleményekkel kapcsolatos jelentéseket készít. Líbia különleges szakmai kihívás lesz, hiszen ilyen típusú jelentéstétel még nem történt. Egy szétesett, káoszba és háborúba sodródott államról kell majd jelentést készítenem.
– Miből áll konkrétan a feladata?

– Jelentést kell előkészítenem az Európa Tanács számára, amelyből határozattervezet lesz, amelyet majd szavazásra bocsátanak. A folyamat során a mediterrán és az észak-afrikai térség államainak bevonásával dolgozunk ki javaslatot arra, milyen politikai eszközökkel lehet újjáépíteni az államiságot Líbiában.

A líbiai káosz előidézésében jelentős szerepet játszottak a nyugati hatalmak, amelyek „kibombázták\" a hatalomból Moammer el-Kadhafi diktátort, de utána teljes összeomlás következett, ellenkormánnyal, a két kormány uralta területek között pedig az Iszlám Állam terroristáival. Mi a teendő? Ezek után mit tud tenni a nyugati világ a helyzet rendezésére? Lehet hiteles lépése? Már csak azért is, mert a líbiai állam felszámolódása nyomán ezen a területen keresztül számolatlanul özönlenek a migránsok Európába.

Ez a két év nagyon érdekes lesz, hiszen a konfliktus hátterében nagy­hatalmi harcok és helyi sajátosságok is meghúzódnak. Az ET rendelkezik jogosítványokkal a helyzet megoldását szolgáló javaslatok megtételére, hiszen itt nem csupán az Európai Unió tagjairól van szó. Az ET-nek felelőssége a kiút megtalálása, mivel stratégiai partnerségben áll a térség országaival, így Marokkóval, Tunéziával és Egyiptommal is. Vagyis nem a nagyhatalmakkal, hanem a helyi államokkal tárgyalunk a megoldás érdekében, hiszen az ET az egész észak-afrikai térségben mandátumot kapott a demokrácia fejlesztésére. Ezt segíti elő a demokráciapartnerségi együttműködés a térség országaival.

– Ha már migránsügy: hogyan lehet Ön szerint véget vetni a válságnak?

– Elsősorban a Líbia északi határain működő embercsempész-hálózatok eszköztárát kell csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy fel kell kutatni őket, és le kell foglalni, el kell kobozni a hajóikat, amelyekkel Európába szállítják a menekülteket. Emellett fel kell göngyölíteni a hálózatokat, és meg kell találni azok működtetőit is. Líbia déli határain viszont nem lehet rövid távú megoldást találni. Itt Egyiptom és Tunézia közös katonai beavatkozása jelenthetne megoldást, azonban ez most nem működik. Tunéziában az arab tavasz után csak nehezen sikerült stabilizálni a helyzetet, az ország vezetésének a saját iszlamista szélsőségesei kordában tartására kell koncentrálnia, így nem lenne képes részt venni egy ilyen akcióban. És Egyiptom sincs sokkal jobb helyzetben ebből a szempontból.

– Szíriában majdnem hasonló helyzet állt elő, mint Líbiában, hiszen a Nyugat az aktuális államfő, Bassár el-Aszad ellenzékét támogatta, fegyveresen is. Ennek nyomán viszont megerősödhetett az Iszlám Állam, amely lényegesen veszélyesebb, mint Aszad, és a polgárháború nyomán milliók menekültek el Szíriából, fokozva a migránsválságot. Ugyanakkor itt – Líbiával ellentétben – Oroszország beavatkozott Aszad mellett, hivatalosan a közös ellenség IÁ ellen. Elkerülhető, hogy a líbiaihoz hasonló helyzet alakuljon ki? Hogyan?

– Miközben kijelenthetjük, hogy Líbia jelenleg magára van hagyva, ez Szíria esetében nem mondható el. Az ország jelenleg is egy nagyhatalmi összecsapás helyszíne, az Egyesült Államok a saját érdekei védelmében az Aszad-ellenes felkelőket, míg Oroszország Aszadot támogatja. Láthatjuk, hogy épp a napokban Oroszország katonailag is beavatkozott a térségben – hivatalosan az Iszlám Állam ellen, azonban helyi jelentések szerint az Aszad-ellenes erőket támadta.

Ebben a helyzetben csakis politikai megoldás lehetséges. Ennek részeként el kell zárni az Iszlám Állam utánpótlásait. Ennek kapcsán is érdekes információk derülnek ki a helyszíni jelentésekből: az öböl menti államok már régóta támogatják a szervezetet. A migránsválság sem csupán az Iszlám Államnak tudható be. A szíriaiak nem csupán az iszlamista terroristák elől menekülnek, hanem Aszadnak is érdeke, hogy ellenzéke támogatói közül minél többen hagyják el az országot, hogy így csökkenjen ellenfeleinek a támogatói bázisa, és így kevesebb veszélyt jelentsenek rá.

A politikai megoldást megelőlegezheti Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti találkozója is, de a megoldásba az Egyesült Államok mellett a szunnita arab világ környező országait, valamint Törökországot is be kell vonni. Ugyanakkor egy dolog már most látható: a migráció nem fog leállni azt követően sem, ha sikerül megoldást találni. A fegyveres konfliktus lezárulta után a jelenlegi folyamat gazdasági migrációvá alakul át.

Az Európa Tanács

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét, és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma.

Az ET laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre. Céljai a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, a második világháború utáni újjáépítés lebonyolítása, az emberi jogok védelme, az emberibb munkakörülmények kialakítása, a természeti kincsek közös védelme és hasznosítása. A parlamenti közgyűlés az európai együttműködés eszméjének Európa valamennyi demokratikus államára való kiterjesztésének hajtóerejeként kívánja végezni munkáját.

A közgyűlés szabadon határozza meg napirendjét, így számos, a jelen kor társadalmát és a nemzetközi politika kérdéseit érintő tényleges vagy lehetséges problémával foglalkozik. Tanácskozásai fontos iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 29., szombat

Még idén elindulhatnak Magyarországon az első vagyonvisszaszerzési vizsgálatok

Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.

Még idén elindulhatnak Magyarországon az első vagyonvisszaszerzési vizsgálatok
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Nicușor Dan: Bukarest felszólította Ukrajnát, hogy egy bizonyos hajótípust ne támadjon a Fekete-tengeren

Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.

Nicușor Dan: Bukarest felszólította Ukrajnát, hogy egy bizonyos hajótípust ne támadjon a Fekete-tengeren
2026. augusztus 28., péntek

Trump szerint nem kell aggódni amiatt, hogy Putyin megtámadhatja a NATO-t

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.

Trump szerint nem kell aggódni amiatt, hogy Putyin megtámadhatja a NATO-t
2026. augusztus 28., péntek

Washington továbbra is úgy akar békét, hogy nem tárgyal Iránnal

Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.

Washington továbbra is úgy akar békét, hogy nem tárgyal Iránnal
Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Moszkva azt mondja, ukrán volt a román gázmezőnél kilőtt drón, és Londont fenyegeti

Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Moszkva azt mondja, ukrán volt a román gázmezőnél kilőtt drón, és Londont fenyegeti
2026. augusztus 27., csütörtök

Oroszország kiutasít egy román diplomatát

Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.

Oroszország kiutasít egy román diplomatát
Oroszország kiutasít egy román diplomatát
2026. augusztus 27., csütörtök

Oroszország kiutasít egy román diplomatát

2026. augusztus 27., csütörtök

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását

John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását
Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Magyar Péter a román atomerőműre mutogatva jelentette be: Paks a csúcson!

A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.

Magyar Péter a román atomerőműre mutogatva jelentette be: Paks a csúcson!
2026. augusztus 26., szerda

Washington világszerte felfüggesztette a vízumkiadásokat

Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.

Washington világszerte felfüggesztette a vízumkiadásokat
2026. augusztus 26., szerda

Putyin esetleges NATO elleni európai provokációját lehetett hivatott megelőzni a CIA-igazgató váratlan moszkvai látogatása

Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.

Putyin esetleges NATO elleni európai provokációját lehetett hivatott megelőzni a CIA-igazgató váratlan moszkvai látogatása
Hirdetés
Hirdetés