2009. március 22., 18:122009. március 22., 18:12
A kezdeményezés egyébként Csehországból indult. Tavaly júniusban egy Prágában tartott konferencia résztvevői fogadtak el nyilatkozatot az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében. A Prágai nyilatkozatként emlegetett dokumentum aláírói – közöttük Václav Havel volt cseh köztársasági elnök, Vytautas Lansbergis, Litvánia volt államfője, Joachim Gauck, az egykori keletnémet politikai rendőrség, a Stasi levéltárának volt szövetségi biztosa – leszögezték: nincs jövőjük azoknak a társadalmaknak, amelyek elhallgatják a múltat.
A neves politikusok hangsúlyozták, Európa csak akkor lesz egységes, ha képes egységesíteni a történelmét, elismerni, hogy a kommunizmus és a nácizmus közös örökség, és hajlandó őszinte és alapos vitát folytatni a múlt század valamennyi bűntettéről. Az aláírók azt is megemlítették, hogy a „kommunista múlt eltérő értékelése továbbra is Keletre és Nyugatra szakíthatja Európát”. A dokumentum szorgalmazta, hogy a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket nyilvánítsák az emberiség ellen elkövetett bűnöknek, amiként a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék, és Európa országaiban vezessenek be olyan törvényeket, amelyek alapján el lehet ítélni a kommunista bűntettek elkövetőit, és kárpótolni lehet a kommunizmus áldozatait. A dokumentum azt is szorgalmazta, hogy a Hitler és Sztálin megegyezését rögzítő Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának napját, augusztus 23-át nyilvánítsák Európa-szerte a kommunista totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.
A romániai, erdélyi meghívottak számára már az Európai Parlament meglátogatása, a brüsszeli politikai munkával való ismerkedés is élményszámba megy. A látogató minduntalan azt érzi, Brüsszelt mindenki a világ egyik legfontosabb helyszínének tekinti. A szállodánk közelében Sri Lanka-i tamilok demonstráló tömege halad el. A népük elnyomása ellen tüntető több száz fős tömeget a rendőrségi autók, majd úttisztító járművek követik. Tíz perc múlva már egy-egy eldobott szórólap sem emlékeztet a felvonulásra. Az Európai Parlament előtti Luxemburg téren a fókák pusztítása ellen demonstrálnak a környezetvédők. Némelyikük fókának öltözve osztogat szórólapokat, mások a hátukra rögzített számítógép fejük fölötti képernyőjén megjelenő propagandafilmmel próbálják magukra irányítani a figyelmet. Az EP halljain, tanácstermeiben események tucatja zajlik párhuzamosan. Egyik hallban egy tanácskozás vendégei koccintanak pezsgős poharakkal, kicsit tovább énekkar ad elő Schubert dalokat. Nincs is idő megtudni, milyen alkalomból, rohanni kell, mert ha valaki leszakad a csoportról, nehezen jut célba az üveglabirintusban.
| A brüsszeli kommunistaellenes hangulatot a román delegáció néhány demokrata-liberális párti (PDL) képviselője zavarta meg, akik kifogásolták Tőkés László megállapításait. A püspök Davyth Hicks, a Veszélyeztetett Európai Nyelvek központjának vezetője kérdésére a romániai magyarok jelenlegi helyzetére is kitért, és a román asszimilációs politika továbbéléséről beszélt. A csángómagyarok asszimilációját hozta fel példakén, megemlítvén, hogy az anyanyelvhasználatot a templomban megtagadják, az iskolában korlátozzák. Nicolae Vlad Popa EP-képviselő felemelt hangon jelentette ki: aki ma román asszimilációról beszél, meghamisítja a valóságot. Tőkés László válaszában megerősítette korábbi kijelentéseit. Példaként a székelyföldi ortodox és karhatalmi térhódítást említette. Gál Kinga fideszes képviselő úgy vélte, a régi reflexek továbbélését tükrözi az is, hogy a román hatóságok megpróbálták megakadályozni Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i romániai látogatását. |
Az erdélyi magyar meghívottaknak óhatatlanul is átfut a fején: ilyen konkurencia mellett kellene ráirányítani a Brüsszelben tevékenykedő politikusok figyelmét a kommunizmus örökségével kapcsolatos problémákra, vagy a sajátos kisebbségi kérdésekre. Reménytelennek tűnik a feladat. Szinte meg is lepődünk azon, hogy 60-70 ember is megfordul a Tőkés László által szervezett konferencián, köztük megannyi EP-képviselő. A konferenciateremben nincsen elnöki pulpitus, nincsenek másodrangú résztvevők. Valamennyi szék előtt asztal, mikrofon, amikor a napirend engedi, bárki beleszólhat.
Az is újdonságszámba megy, hogy az előadások idején termosszal a kezében járja körbe a termet a kiszolgáló személyzet. Tetszés szerint kávét vagy teát töltenek mindenkinek. A szomjúságot a valamennyi asztalra kitett ásványvízzel is enyhíteni lehet.
Meglepődve állapítja meg az ember, hogy az ülésvezető Szilágyi Zsolt a cseh, bulgáriai török, angol résztvevők közül mindenkit ismer. Kiváló angol nyelvtudása odáig terjed, hogy szójátékokat is megenged magának. Tőkés László sem okoz csalódást. Mintha biztonságosabban beszélne angolul, mint románul. Megnyitóbeszédében a püspök a bukaresti törvényhozásban 2006-ban elfogadott Tismăneanu-jelentés alapján hangsúlyozza, a román kommunista rezsimnek kisebbségellenes jellege is volt. Azt sem hallgatja el, hogy napjainkban is megfigyelhetők a kommunista hatóságok homogenizáló politikájának a következményei.
Csendes László, a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Országos Tanács elnöke a romániai kommunizmus három korszakát különbözteti meg. Megállapítja, míg a kezdeti korszak kisebbségbarátnak tűnt, és a kisebbségek „egyenlőbbek voltak az egyenlőknél”, az utolsó korszak erőteljesen nacionalista, kisebbségellenes jelleget öltött. Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő egyenesen úgy véli, a kommunizmus nacionalista jellege a Ceauşescu diktatúrában csúcsosodott. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet igazgatója szavait nagy érdeklődés övezi. Oprea elmondja, a régi rendszer politikai rendőrségének tagjai a rendszerváltás után is aktívak maradtak. Raluca Grosescu, a bukaresti intézet kutatója arról beszél, hogy kezdeményezték a Büntető Törvénykönyv kiegészítését az emberiség ellen elkövetett bűnök büntethetőségével. Románia ugyanis még a kommunista időben aláírta azt az ENSZ-határozatot, amely a háborús bűnök és a tömeggyilkosságok mellett az emberiség elleni bűntetteket is elévülhetetlenekké nyilvánította.
Nagy Mihály történész a magyar történelmi egyházak kommunista elnyomásáról tart előadást. Elmondja, a kommunista állam nem akarta megszűntetni az egyházakat, csupán transzmissziós szíjkánt próbálta felhasználni azokat a saját propagandájában. Szerinte az egyházi javak elkobzása erőteljesebben sújtotta a kisebbségi egyházakat, hiszen ezek Erdélyben kiterjedt iskolahálózattal rendelkeztek. Sezgin Myumyun előadásából kiderül, Bulgáriában sem volt ez másképp. A bulgáriai török kisebbség erőszakos asszimilációja érdekében a bolgár kommunista hatalom a török neveket is bolgárosította. Dinu Zamfirescu, a Román Emigráció Intézetének igazgatója előadásában megemlíti, nagy mértékben sikeres volt a kommunista hatóságoknak az „új ember” megteremtésére irányuló igyekezete. Az emberek ugyanis ma is a hatalom gyámkodását várják.
Andrei Oişteanu bukaresti egyetemi tanár, a Társadalmi Dialógus Csoport tagja azt hangsúlyozza, nincs különbség a náci terror és a kommunista terror között. Szerinte a nácizmus kommunisták általi elítélése és a kommunizmus nácik általi elítélése is érvénytelen. E két rendszer ugyanis nem az elnyomó jellege miatt támadta a másikat.
A Krónika kérdésére Schöpflin György úgy véli, még nem megkésett a kommunizmus elítélése. A szemmel láthatóan nagy tekintélynek örvendő professzor-képviselő elmondja, a nácizmus elleni kiterjedt fellépés is csak jó két évtizeddel a háború után indult. A Nürnbergi per csak a csúcsvezetőket érintette. A képviselő azt is megjegyzi, ha az EP-ben nem is sikerül most elfogadtatni erre vonatkozó jelentést, 2011 elején a magyar, második felében pedig a lengyel elnökség következik. Akkor újra neki lehet veselkedni a feladatnak.
A délutáni közmeghallgatás is azt jelzi, mennyivel nagyobb hangsúlyt kap egy téma, ha azt nem csupán egy képviselő, hanem egy egész ország, ráadásul az Unió soros elnöki tisztségeit betöltő ország veti fel. A több száz férőhelyes tanácsteremben már tíz perccel a kezdés előtt sem lehet ülőhelyet találni. A szervezők pedig táskányi könyvvel, katalógussal ajándékozzák meg a résztvevőket, amelyek mind a csehországi kommunizmus rémtetteit mutatják be. A Tőkés László meghívására jelen lévő egykori temesvári harcostársaknak hevesebben kezd dobogni a szívük, amikor a püspök az ő jelenlétükről is említést tesz beszédében. Olyanok figyelme irányul ugyanis egy pillanatra rájuk, mint Jan Figel szlovák európai biztos, Alexandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes, vagy Alejo Vidal-Quardas EP-alelnök. A bukaresti felszólalók, Marius Oprea és Sorin Ilieşiu beszéde mintha túlzott optimizmust sugallna. Utóbbi azt hangsúlyozza, Románia az egyedüli kelet-európai ország, amelyben a parlament kutatók által összeállított hivatalos jelentésben is elítélte a kommunizmus bűneit. Arra biztatja a többi országok képviselőit, fogadjanak el hasonló jelentést parlamentjeikben.
Alejo Vidal-Quadras EP-alelnök azt hangsúlyozza, hogy az EU alapjául szolgáló német-francia megbékélés sem történhetett volna meg a múlttal való őszinte szembenézés nélkül. A termet átlengő kommunistaellenes hangulat bizakodást gerjeszt a téma elkötelezettjeiben. Az csak később, a folyosóbeszélgetéseken derül ki, hogy szinte valamennyi résztvevő kelet-európai, és jobboldali meggyőződésű. A Nyugat és a keleti baloldal rokonszenvét még nem sikerült megnyerni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok