
Fotó: Pál Árpád
A mostanáig kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt nyerte meg Bulgáriában az előrehozott választásokat – erősítette meg hétfőn a választási bizottság a leadott voksok csaknem 90 százalékos feldolgozottsága alapján.
2017. március 27., 12:192017. március 27., 12:19
2017. március 27., 16:312017. március 27., 16:31
A GERB a vasárnap megrendezett választásokon a szavazatok 32,63 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a korábbinál 12-vel több, azaz 96 képviselőt küldhet a 240 tagú törvényhozásba. Az abszolút többség tehát hiányzik, így a párt élén álló Bojko Boriszov a kormányalakításhoz kénytelen lesz szövetségeseket találni.
A második helyen az ellenzéki Bulgáriai Szocialista Párt (BSZP) végzett a voksok 27,10 százalékával, s ezzel több mint kétszeresére növelte jelenlétét a parlamentben, ahol 79 mandátummal rendelkezik majd. A BSZP viszont már a választási kampány során leszögezte, hogy nem hajlandó koalícióra lépni a GERB-bel.
A parlamentbe jutáshoz szükséges négyszázalékos küszöböt további három párt lépte át a választási bizottság adatai szerint: a bevándorlás- és muszlimellenes Egyesült Hazafiak nevű nacionalista pártszövetség a szavazatok 9,08 százalékával 27 mandátumra tett szert, amivel megkerülhetetlen erővé vált a koalíciós tárgyalásokon. Partnere lehet a GERB-nek az ötödik helyen végzett Akarat (Volja) nevű új populista párt is, amely a voksok 4,16 százalékát kapta meg, így 12 képviselői helyhez jutott.
Boriszov már korábban leszögezte, hogy nem óhajt szövetségre lépni a negyedik legtöbb mandátumhoz – a voksok 8,98 százakéval 26 képviselői helyhez – jutó Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz) nevű párttal, amely a balkáni országban élő török kisebbség támogatója. A hivatalos végeredményeket három napon belül ismertetik, és a következő napokban Rumen Radev elnök felkéri majd Boriszovot a kormányalakításra.
A választásokat Bojko Boriszov jobboldali miniszterelnök kényszerítette ki novemberi lemondásával, miután az általa támogatott jelölt a tavaly őszi elnökválasztáson alulmaradt az ellenzéki szocialisták által támogatott, oroszbarát Radevvel szemben. 2013 óta harmadszor kellett parlamenti választásokat kiírni Bulgáriában, ahol január 27. óta ügyvivő kormány van hivatalban Ognyan Gerdzsikov vezetésével.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.