
Fotó: Twitter/President Biden
Joe Biden amerikai elnök szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem vett részt csúcsszinten az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26). Peking szerint a kínai elnök számára nem biztosítottak videókapcsolatot.
2021. november 03., 08:592021. november 03., 08:59
A legnagyobb skóciai városban rendezett, hivatalosan hétfőn kezdődött COP26-értekezletre – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – a szervezők meghívták Hszi Csin-ping kínai elnököt is, és
A COP26-ülésre hivatalos volt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, de ő sem jelent meg a rendezvényen. A Downing Street tájékoztatása szerint

Száznál több ország részvételével megállapodás született kedden, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.
Az állam- és kormányfők a COP26-értekezlet első két napjának csúcstalálkozója után távoznak a skóciai nagyvárosból, és az ülés további szakaszában a kormányok által tett vállalások technikai kidolgozása kerül napirendre szakértői szintű egyeztetéseken.
Elutazása előtt, kedden késő este tartott glasgow-i sajtóértekezletén Joe Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök szerint a világ kíváncsi lett volna arra, hogy Kína milyen hozzáadott értékkel gazdagította volna a klímavédelmi értekezletet.

A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a skóciai Glasgowban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (COP26) megnyitó beszédében.
– tette hozzá az amerikai elnök. Arra a kérdésre, hogy a feszültségek éleződése nyomán nem tart-e egy esetleges fegyveres konfliktustól Kínával, Joe Biden határozott nemmel válaszolt. Kijelentette: alelnökként és elnökként is többórás telefonbeszélgetéseket tartott Hszi Csin-pinggel, és egyértelművé tette számára, hogy a két ország között versengés folyik, amelynek azonban nem kell konfliktussá fajulnia, mert erre nincs ok. Biden közölte: az Egyesült Államok elvárja Kínától a szabályok betartását, és ezt ő el is mondta a kínai államfőnek.
Megszólalt az ügyben Peking is, közölték, a glasgow-i klímacsúcs szervezői nem biztosították a lehetőséget Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy videókapcsolaton keresztül intézze beszédét a találkozó részvevőihez, ezért küldte el beszédét írásos formában.
Bár a kínai elnök szintén meghívást kapott az eseményre, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlóan végül nem jelent meg a csúcson. Hétfőn írásos közleményt küldött, melyben felszólította az országokat, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz, ám újabb ígéreteket nem tett hazája részéről.
Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta: a szervezők nem biztosították Hszi számára azt a lehetőséget, hogy videókapcsolaton keresztül mondja el beszédét.
Hatékony intézkedéseket kért a jövő heti nagy-britanniai klímacsúcs résztvevőitől pénteken elhangzott üzenetében Ferenc pápa. A katolikus egyházfő szerint az éghajlatváltozás okozta válság ellen radikális döntésekre is szükség lehet.
A szóvivő mindazonáltal hangsúlyozta: Kína jelentős erőfeszítéseket tett, és „nagyszerű eredményeket” ért el a klímaváltozás elleni küzdelemben. Példaként említette Kína karbonsemlegességre irányuló célkitűzéseit, amelyek alapján
Elmondta: 2020-ban Kína szén-dioxid-kibocsátása 48,4 százalékkal csökkent 2005-höz képest, vagyis túlteljesítette azt a vállalását, miszerint 40-45 százalékkal visszafogja azt ebben az időszakban. Hozzátette: a szénfelhasználás csökkentése mellett az ország felgyorsította az átállást a zöld- és alacsony szénigényű energiákra.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!