
Fotó: Twitter/President Biden
Joe Biden amerikai elnök szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem vett részt csúcsszinten az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26). Peking szerint a kínai elnök számára nem biztosítottak videókapcsolatot.
2021. november 03., 08:592021. november 03., 08:59
A legnagyobb skóciai városban rendezett, hivatalosan hétfőn kezdődött COP26-értekezletre – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – a szervezők meghívták Hszi Csin-ping kínai elnököt is, és
A COP26-ülésre hivatalos volt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, de ő sem jelent meg a rendezvényen. A Downing Street tájékoztatása szerint

Száznál több ország részvételével megállapodás született kedden, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.
Az állam- és kormányfők a COP26-értekezlet első két napjának csúcstalálkozója után távoznak a skóciai nagyvárosból, és az ülés további szakaszában a kormányok által tett vállalások technikai kidolgozása kerül napirendre szakértői szintű egyeztetéseken.
Elutazása előtt, kedden késő este tartott glasgow-i sajtóértekezletén Joe Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök szerint a világ kíváncsi lett volna arra, hogy Kína milyen hozzáadott értékkel gazdagította volna a klímavédelmi értekezletet.

A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a skóciai Glasgowban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (COP26) megnyitó beszédében.
– tette hozzá az amerikai elnök. Arra a kérdésre, hogy a feszültségek éleződése nyomán nem tart-e egy esetleges fegyveres konfliktustól Kínával, Joe Biden határozott nemmel válaszolt. Kijelentette: alelnökként és elnökként is többórás telefonbeszélgetéseket tartott Hszi Csin-pinggel, és egyértelművé tette számára, hogy a két ország között versengés folyik, amelynek azonban nem kell konfliktussá fajulnia, mert erre nincs ok. Biden közölte: az Egyesült Államok elvárja Kínától a szabályok betartását, és ezt ő el is mondta a kínai államfőnek.
Megszólalt az ügyben Peking is, közölték, a glasgow-i klímacsúcs szervezői nem biztosították a lehetőséget Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy videókapcsolaton keresztül intézze beszédét a találkozó részvevőihez, ezért küldte el beszédét írásos formában.
Bár a kínai elnök szintén meghívást kapott az eseményre, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlóan végül nem jelent meg a csúcson. Hétfőn írásos közleményt küldött, melyben felszólította az országokat, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz, ám újabb ígéreteket nem tett hazája részéről.
Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta: a szervezők nem biztosították Hszi számára azt a lehetőséget, hogy videókapcsolaton keresztül mondja el beszédét.
Hatékony intézkedéseket kért a jövő heti nagy-britanniai klímacsúcs résztvevőitől pénteken elhangzott üzenetében Ferenc pápa. A katolikus egyházfő szerint az éghajlatváltozás okozta válság ellen radikális döntésekre is szükség lehet.
A szóvivő mindazonáltal hangsúlyozta: Kína jelentős erőfeszítéseket tett, és „nagyszerű eredményeket” ért el a klímaváltozás elleni küzdelemben. Példaként említette Kína karbonsemlegességre irányuló célkitűzéseit, amelyek alapján
Elmondta: 2020-ban Kína szén-dioxid-kibocsátása 48,4 százalékkal csökkent 2005-höz képest, vagyis túlteljesítette azt a vállalását, miszerint 40-45 százalékkal visszafogja azt ebben az időszakban. Hozzátette: a szénfelhasználás csökkentése mellett az ország felgyorsította az átállást a zöld- és alacsony szénigényű energiákra.
Az orosz hadsereg 115 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra, az eszközök közel ötöde célba talált, többen meghaltak és megsebesültek, civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg a csapásokban.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
szóljon hozzá!